Évente több mint másfél millió áldozat világszerte: halálos gombás fertőzések nyomába erednek az SZTE kutatói

Négy ország nyolc intézményének összefogásával indult hatéves kutatási program az SZTE vezetésével: a szakemberek a világszerte évente több mint másfél millió ember halálát okozó invazív gombás fertőzéseket vizsgálják. A középpontban a sejtek közötti információszállításban szerepet játszó apró részecskék állnak, amelyek megismerése a kutatók reményei szerint a fertőzések korábbi felismerését és új terápiák kidolgozását is segítheti. A projekt tudományos tanácsadó testületében Karikó Katalin is részt vesz.

Gácser Attila, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója pénteken, a projekt nyitókonferenciája előtt az MTI-nek elmondta, a négy ország nyolc intézményének együttműködésével megvalósuló hatéves program célja a világszerte évente több mint másfél millió ember halálát okozó invazív gombás fertőzésekben fontos szerepet játszó extracelluláris vezikulák tanulmányozása.

APRÓ RÉSZECSKÉK SZÁLLÍTANAK INFORMÁCIÓT A SEJTEK KÖZÖTT

Ezek a sejtek által kibocsátott foszfolipid kettős réteggel határolt nanorészecskék fehérjéket, DNS-t, RNS-t tartalmazhatnak, információkat szállítanak a sejtek között. Szerepük a tumorok esetében már széles körben kutatott, erre alapuló diagnosztikai és terápiás eljárások is léteznek. Működésük a patogén gombáknál azonban feltáratlan terület – tudatta a szakember.

A FERTŐZÉS HELYÉTŐL TÁVOLABB IS HATÁSSAL LEHETNEK A SZERVEZETRE

A nyálkahártyán vagy a bőrfelszínen megtelepedő, fertőzést okozó gombák ezek a bioaktív anyagokat tartalmazó extracelluláris vezikulák révén befolyásolhatják a jóval távolabb lévő sejtek, az immunrendszer vagy akár az egész szervezet működését – magyarázta a szakember.

BETEGEKBŐL SZÁRMAZÓ MINTÁKAT IS VIZSGÁLNAK MAJD

A magyar mellett dán, amerikai, brazil kutatók részvételével működő konzorcium első célja standardizált eljárás kidolgozása a vezikulák elkülönítésére. A következő lépés e nanorészecskék jellemzése és funkcionális vizsgálata lesz. A kutatók invazív gombás fertőzésben szenvedő betegekből is izolálnak majd vezikulákat, hogy megvizsgálják összefüggésbe hozhatók-e bizonyos jellemzőik – például a méretük vagy a bennük található virulenciafaktorok – a gombás fertőzés stádiumával, súlyosságával, az immunválasszal vagy akár a rezisztencia kialakulására – ismertette a kutatási programot a professzor.

KARIKÓ KATALIN ÉS AZ ELI ALPS SZAKEMBEREI IS SEGÍTIK A PROGRAMOT

A projekt tudományos tanácsadó testületében is résztvevő Karikó Katalin támogatásával az SZTE-n létrehozott Gazda-Patogén Interakció Központban azt is vizsgálnák, hogyan követhetők ezek a vezikulák az állatmodellekben – tette hozzá. A szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI ALPS szakembereinek bevonásával ultragyors lézerfizikai és spektroszkópiai módszereken alapuló eszközt dolgoznak majd ki a vezikulák jelölésmentes jellemzésére – tudatta az igazgató.

KORÁBBI FELISMERÉST ÉS ÚJ KEZELÉSI LEHETŐSÉGEKET IS HOZHAT A KUTATÁS

Gácser Attila bízik abban, az alapkutatási projekt eredményeként olyan diagnosztikai eljárás fejleszthető majd, mellyel a fertőzés valódi megjelenése előtt detektálhatók lehetnek a gombás fertőzések. Az összegyűjtött ismeretek akár a terápiafejlesztésben is hasznosíthatók lehetnek majd, a gazdasejtek ugyanis nagyon hatékonyan veszik föl a vezikulákat, ezt kihasználva akár az immunválaszt erősítő anyagok is bejuttathatók lehetnek.