Blog

Blabla Baba blog: Éteri bujaságok vs. én – 1. rész

Megpróbálkoztam az online társkereséssel. Egyszerűnek és kényelmesnek tűnt így összesodródni a potenciális igazival. Sajnos a nagy ő megtalálásának reménye kezdett szertefoszlani amiatt a kiábrándító férfi attitűd miatt, ami megérintett. Nem is értettem, hogyan változott ennyit a világ, míg én igazi, született feleségként tettem kedvére az egész családomnak. Értetlenül álltam azon tény előtt, hogy a pasik már semmi erőfeszítést sem tesznek a nőért. Azt gondolják, hogy egy kölcsönös pöccintés, egy irányba húzás, így vagy úgy de összesorsolás már ki is merítette az udvarlás, ismerkedés lépéseit. Ha ezen túljutottak, kilencven százalékuk még csak rám sem írt. Felfoghatatlan volt! Tetszünk egymásnak és semmi? Ugye nem nekem kell leszólítanom? Mi folyik itt? Morfondíroztam. Hát..most itt a válasz:


Újfent beregisztráltam. Csak most pasiként! Jó mókának tűnt…és tanulságosnak.
Ó én világ naivája!!!! Hogy ott mit láttam! Minden kedves, normális anyuka és leányzó szedheti a sátorfáját, meg a gyerekkel, virágokkal, édesen mosolygósan elkapott fotóit és ragassza inkább a családi albumba, mert labdába sem rúghat. Vajon hány megkeresést fog kapni a negligében pucsító, western kalapos, 90-60-90-es cuncimókussal egy versenyben? De ez hagyján! Mikor olyan leírás van még mindehhez, hogyha engem választasz, Csodaországba repítelek, ahol megmutatom neked, hogy a nyuszi milyen mélyen jut az üregébe. És akkor látok egy bőroverállos tomport totálban, a hölgyike arcát meg a tükörben. Nem akarom a nyuszi útvonalát még csak gondolatban sem felvázolni. Jobbra húzni meg főleg nem mertem.


Feltöltött ajkak, bőrrel együtt meghúzott szemek, perzselő tekintet…az első képen. Ő 32 éves. Szerinte. Meg a plasztikai sebésze szerint. A második képén is brutál jó a csaj felöltözve. Oké, ha főzni is tudsz, nyertél. Azért ennie is kell annak a szegény pasinak…A konyhai készségek nem derültek ki, az viszont igen- a harmadik képmontázson –  hogy milyen elégedett, és huncut az egyébként ügyvezető hölgy az ágyban, mikor épp térdel, vagy alulról felfelé néz a kamerába meg a didkóira fekve…jógázik?….Nem, nem….aki őt választja, az vagy nem eszik vagy rendeli az ételt. Bátorság! Próbáljuk meg. Jobbra húzás éééés találat! Nem mertem még a képernyőre sem nézni, de tudnom kell, mit tud még, a mesteri sminken és akrobatikán túl.


A legjobb egy leírás volt, szintén csábpózba rendezett nőcihez:
“Sem házasodni, sem összeköltözni nem tervezek senkivel. Magas (180-190 cm), sportos, mentálisan ép, nem dohányzó, 40/45 év közötti, kizárólag budapesti férfit keresek. Nincs kompromisszum! Ha előzőek bármelyike gondot jelent számodra, lépj tovább!”
Uppsz! Rendelés leadva… Gondolom, ez a tömény felhozatal egyenlő a földi paradicsommal egy férfinek. Megértettem, kispályás vagyok. Még azon is gondolkodtam, hogy egy egészalakos képet, ahol épp virágok közt lépdelek, de hát hátulról fotózta a barátnőm és ugye látszik a farmeros hátsóm fel merjem e tenni. Mondhatom, alulról súrolom ezzel az ingerküszöböt.


Rájöttem tehát, mi az oka a gyér megkeresésnek. A könnyen kapható nők rendesen bezavartak a képbe. Ez a felület úgy tűnik eltolódott valami nagyon más felé, mint amit én keresek. Azt ellenben nem nagyon értem, hogy ez a “pasit fogjunk, de bármi áron” előadásmód kinek jó. Hosszú távon. A rövidet értem. Azon túl, hogy már csak a fülcimpája lesz újdonság Miss Gyönyörnek, amikor találkozik a pasival, aki arra meg nem is kíváncsi, jön majd az “Egymásnak estek, míg nem jött egy jobb ajánlat online” című fejezet, ami után konstatálják, hogy na, ez is csak egy strigula, vagy ugyanolyan skalp, mint a többi. Majd újból szerencsét próbálnak. Ez persze majd még ki fog derülni élesben, mert hátra van a második menet, a kommunikáció. Mindenféle résztvevőt megkörnyékeztem, hogy reprezentatív legyen a felmérés, mert voltak azért hozzám hasonlóak is, csak gondolom ők is a sokadik körben kerülnek szóba a jóval diszkrétebb megjelenésük miatt. Nagyon várom, milyen típusúak és hogy hogyan reagálnak majd rám. Vagyis a profilomra.
Úgyhogy két hét múlva itt folytatom.

Komlódi Gabriella vagyok. Marketing és PR szövegíró. A munkám a hobbim és a hobbim a munkám. Amióta papírra tudom vetni a gondolataimat, azóta gyűlnek a versek és a történetek, a munka korszakából pedig az elégedett ügyfelek. Amióta viszont elváltam és egyedül maradtam egy kamasz és egy ovis gyerekkel, a túlélő showk és Bridget Jones műfajába is belekóstolhattam. Az írás itt is feltöltött, az események átgondolása és rendszerezése egy könnyed, de tudatos nőt is megalkotott. 

A Blabla Baba egy olyan projekt, ami szívből jön, szókimondó és szórakoztatva segít vagy csak sorsközösséget ad mindazoknak, akik a válás-újrakezdés néha ijesztő, olykor vicces, sokszor nehéz helyzetei között élnek. Tudod miért olvass BB-t? Mert az idő drágább, mint egy Gucci táska és nem tölthetjük el szomorúan, csak mert újra kellett kezdenünk a párkeresős társasjátékot…és még az is lehet, hogy válaszokat találsz az élet nagy kérdéseire. 

Még több Blabla Baba tartalomért katt IDE!

Komlódi Gabriella

Blabla Baba blog

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb