Néhány perccel azt követően, hogy Magyar Péter bejelentette, hamarosan elérhetőek lesznek az ügynökakták, a nyitottaktak.hu élesedett, tehát innentől kezdve bárki böngészheti a dokumentumokat.
November 4-én elindult a nyitottaktak.hu internetes oldal, amelyen az 1989 előtti kommunista állambiztonsági szervek hálózati személyeinek adatai válnak nyilvánossá. A több mint három évtizede vitatott aktanyilvánosságról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés szeptember 15-én 149 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 35 tartózkodás mellett fogadta el – emlékeztet az Index.
NINCS SZÜKSÉG REGISZTRÁCIÓRA SEM
Az új szabályozás jelentősen kiszélesíti az egykori kommunista állambiztonsági szervek dokumentumainak megismerhetőségét. Az internetes adatbázis használatához sem regisztrációra, sem ügyfélkapus azonosításra nincs szükség. A keresőben név, születési év és hely, anyja neve, fedőnév, irattípus, nyitószám és B-dosszié-szám alapján is kutathatunk. A találatokra kattintva PDF-formátumban jelennek meg a beszkennelt dokumentumok, amelyek mellett az iratok tartalmáról készült kivonat is olvasható.
Az oldalon azt írják, hogy:
“Ez a honlap azért született, hogy a magyar történelem különleges forrásait ismerhessék meg. Az 1945 és 1990 között működő politikai rendőrség a társadalom ellenőrzésének egyik legfontosabb eszközét jelentette. Ennek során a hivatásos állomány tevékenységét – a mindennapokban nem, vagy alig érzékelhető módon – hálózati személyek sokasága segítette. Őket szokás a köznyelvben ügynököknek nevezni. Célunk, hogy a most közölt források segítségével a széles nyilvánosság megtehesse az első lépést a közelmúlt e fejezetének megismerése felé. Ez alkalommal a politikai rendőrség hivatalos nyilvántartó rendszerében őrzött papír alapú és számítógépes források válnak kereshetővé. A jogszabályi előírásoknak megfelelően 2026. november 4-e után az ún. 6-os kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok “H” adattára lesz kereshető, 2027. február 25-ig pedig a Levéltárban őrzött B-(beszervezési) dossziék.”
MAGYAR PÉTER: TRAUMÁT FELDOLGOZNI MEGBESZÉLÉS, KÉRDÉSEK NÉLKÜL NEM LEHET
Azért jöttünk az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, hogy egy 36 éves mulasztást igazítsunk ki – mondta Magyar Péter miniszterelnök, aki a sajtótájékoztató előtt a levéltár irattárából jelentkezett be. Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár igazgatója ugyanakkor azt közölte, hogy az eredeti anyagokat megfelelő biztonsági körülmények között őrzik, függetlenül attól, hogy azok most nyilvánosságra kerülnek.
Magyar Péter a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy sok ezren haltak meg a forradalomban 56-ban, utána az állambiztonség még nagyobb fordulatszámra kapcsolt. Eltagadott, elhazudott ígéret volt idáig, hogy megismerhetővé válnak a hálózati személyek – mondta a miniszterelnök, megismételve, először a hatos kartonokat közlik. Azt kérte a nyilvánosságtól, hogy méltósággal és emberséggel kezeljék az adatokat, mert sok esetben elhunyt családtagokról lesznek most nyilvánosak az adatok. Hatvanezer név lesz kereshető.
“Traumát feldolgozni megbeszélés, kérdések nélkül nem lehet”
– mondta Magyar Péter, majd kiemelte, hogy aki azt gondolja, hogy az úgynevezett ügynökakták politikusok, művészek ügye csak, annak érdemes tudni, hogy a teljes magyar társadalmat átszőte a hálózat. Bányászok, tanárok, diákok is voltak a beszervezettek között, jelentettek iskolákból, üzemekből, templomokból, a szomszédokról. A rendszer működésének legsúlyosabb következménye az volt, hogy a saját barátaikban, családtagjaiban, munkatársaikban sem tudtak sokan megbízni. Egy rossz mondat, egy rossz vicc tönkretehetett karriereket.
A 24.hu azt írja, hogy a vallásra, szexuális szokásokra vonatkozó adatok nem lesznek nyilvánosak. Az, hogy valakinek van hatos kartonja, még nem jelenti azt, hogy együttműködött az állambiztonsággal – hangsúlyozta Magyar Péter. A legfontosabb felelősség azokat terheli, akik irányították a rendszert, a pártvezetőket, szolgálati vezetőket, tartótiszteket.
TESTÜLET JÖN LÉTRE A DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSÁRA
Mivel a nyilvántartásokban több tízezer név szerepel, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szakértői testületet szervezett a feldolgozásukra. Tagjai:
- dr. Joób Máté teológus, lelkész és lelkigondozó,
- Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, a Transzgenerációs Trauma Intézet alapítója,
- dr. Rainer M. János történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja,
- dr. habil. Szabó Andrea szociológus, politológus,
- dr. Szekér Nóra történész, levéltáros,
- valamint dr. Szokolay Domokos történész.
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus szerdán a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében hívta fel a figyelmet arra, hogy a kikerülő adatok értelmezése összetett feladat, hiszen a hálózati működés mögött rendkívül eltérő egyéni sorsok és kényszerpályák álltak:
“Kit zsarolással, kit megfélemlítéssel, kit kecsegtető előnyökkel vettek rá az együttműködésre. Voltak, akik aktívan és hosszú ideig jelentettek, mások megtagadták az együttműködést, vagy csak semmitmondó jelentéseket írtak. Az is előfordult, hogy valakit nyilvántartásba vettek, de ténylegesen soha nem működött együtt az állambiztonsággal. Ahány ember, annyi történet. Ahány karton, annyi sors.”
A szakember rámutatott: a nyilvánosságra kerülő információk feldolgozása nem ér véget az iratok megismerésével. A történeti és levéltári tények mellett a megrendülő egyéni és családi képek helyreállításához elengedhetetlen a pszichológiai támogatás is.
