Oda az Index, legalább is a jelenlegi formájában, egy fél ország siratja a független sajtót. Jogosan? A heti történések apropóján volt időm egy kis kattogásra, íme a végeredménye.
Mielőtt belevágnánk, egy röpke gondolat: hiszek benne, hogy nagy igény van a független újságírásra, ennek a legklasszabb bizonyítékai Ti vagytok, a Szeged365.hu olvasói. Amikor ezt a blogposztot írom, pont hazafelé indulóban vagyok egy balatoni büfében bevert ebédet követően a nyári szabimról. Ergo a héten lazítottam (ilyen is ritkán van mifelénk), de amikor a hét közepén, szúrópróba-szerűen ránéztem az oldalunk statisztikáira, kb. sírtam a gyönyörűségtől: volt olyan nap, amikor napi 84.936 (!!!) volt az egyéni látogatói számunk, 24 óra leforgása alatt (és a hét többi napja is zúzós volt). Ilyenkor érzi azt az ember fia, hogy “basszus, van értelme napi 16 órában tolni a szekeret”… Mocsok hálás vagyok a kollégáimnak és Nektek, a Szeged365.hu már brutál sokan velünk tartó olvasóinak. Hatalmas köszi !!! Szóval, megismételve a fenti soraimat: SZEGEDEN (és Magyarországon) mocsok nagy igény van a független, gyűlölettől, sárdobálástól és pártpropagandától mentes újságírásra. Ezért is annyira fontos az Index-sztori.
AZ INDEX ÉS ÉN
Kezdésnek két gyors kérdés, két gyors és szubjektív válasz, Index-ügyben. Hiányozni fogsz, Index? Itt nekem a válasz egyértelmű: igen. Két évtizeden át csíptem, hogy van egy stílusos, vagány, jópofán csípős, oknyomozásra és egyedi tartalmakra hajlandó hazai hírportál – akkor is, ha időnként (pl. kampányidőszakban, lásd az októberi önkormányzati választásokat megelőző heteket) erőteljes részrehajlást éreztem a srácok narratívájában. Az utóbbi ellenére kijelenthetem: nap mint nap olvastam és szeret(t)em az Index.hu-t, annak ellenére is, hogy az írásaik nem mindig klappoltak a világnézetemhez, plusz gyakran éreztem azt, hogy távol állnak a tökéletestől. Az Index halálával együtt oda a független sajtó? Na, erre a válasz már jóval árnyaltabb…
MOST AKKOR “GAME OVER, INDEX” VAN?
Kezdjük a game over dologgal, ha már úgyis az Index “halálával” volt tele az országos sajtó a napokban. A héten kirúgták Dull Szabolcs főszerkesztőt, ezt követően felállt a vezető szerkesztő, a két főszerkesztő – helyettes és több, mint 80 kolléga. Combos kis tétel, az egyszer tuti. Hogy mindez az Index végét jelentené? Fizikai értelemben biztosan nem. Adott Magyarország egyik legerősebb média-brandje, toronymagasan piacvezető olvasottsággal (a Similarweb független összehasonlító-portál több, mint 49 millió (!!) oldalletöltést saccol 2020. júniusára, szemben az Origo.hu 27 milliójával vagy a 444.hu 13 milliójával) és combos kis bevételekkel: bár 4 év alatt kb. lefeleződött az árbevételük, a 2019-es 1.24 milliárd Ft nettó bevétel és a 61 milliós adózott eredmény (forrás: Média1.hu) még mindig elég jól hangzik. Számomra egyértelmű, hogy a sztori megy tovább, egy ekkora bizniszt és egy ilyen brutál médiamárkát a “gazdái” nem fognak a kukába dobni, a 80 újságíró pedig értelemszerűen pótolható másik nyolcvannal.
Akkor mi az, ami “meghalt” a szerkesztőség távozásával?
Volt az Indexnek egy egyedi “íze”, egy jellegzetes stílusa és az, ami megkülönböztette a véres szájú “üsd – vágd nem apád” stílusú, baloldali és a kormányzati propagandát ctrl+c ctrl+v átemelő, lebutított NER-médiától: a hajlam és az akarat az oknyomozásra, az újságírói igény, hogy (gyakran balra hordva, de) kiderítse, felfedje az igazságot az olvasók előtt. Ez a jellegzetesség gyanús, hogy oda lesz a szerkesztőség távozásával, ebből a szempontból van abban valami, hogy “game over” az Indexnek, legalábbis annak a sajátos “Indexes” stílusnak, amit eddig megszoktak az olvasók.
ODA A FÜGGETLEN SAJTÓ?
A hét közepe óta együtt sír a komplett magyar ellenzéki sajtó (miközben a másik oldal épp magyarázza a bizonyítványát), mondván, oda a független sajtó. Ezek a srácok akkor persze nem sírtak a független sajtóért, amikor az Index a legutóbbi választások alkalmával (meg úgy az összes választás alkalmával) szépen, ügyesen tolta (2010 előtt) a kormányzati, vagy épp (2010 után) ellenzéki propagandát. Nálam az Index annyira volt független, mint amennyire én balett táncos vagyok (segítek: nem vagyok az). Az én olvasatomban az Index egy nagyon ügyes, nagyon intellektuális, nagyon stílusos, de végig irányított hírportál (volt), amely szemben a konkurenseivel szofisztikáltan, finoman tudta áttolni a gazdái üzeneteit az olvasók felé. Sosem erőszakosan, sosem bután. Nem volt véres szájú, mint a 444.hu és nem volt három bitesre butított, mint az Origo.hu. De ne áltassuk magunkat, egy valami sosem volt: 100%-ig független, maximum a Simicska-revolúsön idején, egy rövid időre. Az Uj Péter – Tóta W. Árpád – Bede Márton triász távozását követően (2011) követően egyre több iparági pletyka szólt arról, hogy az Index egyfajta “intellektuális csodafegyverré” vált a kormányzat kezében, melynek célja, hogy kontroll alatt tartsa az ellenzéki sajtót, hogy olyan NER-ellenes témákat dobjon be a vízbe, melyeket könnyen tud hárítani a kormányzati kommunikáció. Nem tudom, hogy mennyire igaz vagy mennyire HOAX a dolog, egy valami mindvégig érződött: az Index végig irányítva volt, hol jobbról, hol balról, teljesen független sosem volt.
Tehát, akkor most ér sírni a sajtószabadságért? Lehet, bármikor, viszont, ha a héten megjelent ezerféle magyarázat közül a Dull Szabolcs – féle narratíva a valóság (nekem úgy tűnik, hogy igen, de nem vagyok látnok), akkor annyi történt, hogy az eddigi laza pórázon tartott szerkesztőség most szembesült vele, hogy őket bizony szorosabb pórázon, jobb oldalra akarják húzni.
Léptek, szó szerint.
80 FELMONDOTT ÚJSÁGÍRÓ = 300 SPÁRTAI?
Mit csinált az ellenzéki sajtó által kb. spártai hősökké magasztalt 80 újságíró? Egy látványos show keretein belül felálltak, köszönték, ebből ők nem kérnek. Hősök? Szerintem nem, viszont bátor, tökös gyerekek, akik a (rövid távú) egzisztenciájuknál többre tartották a világnézetüket. Megrendezett hiszti volt, melynek kimenetele, hogy az Index-et elhagyva és hazavágva egy induló, baloldali hírportált hype-oljanak fel az egekbe (ha ez így volt, akkor a “bátor ember” jelző már kevésbé aktuális)? Fogalmam sincs, ezt szerintem meglátjuk a következő 2-3 hétben.
ÉS A KEDVENCEM: POLITIKA, PROPAGANDA-MÉDIA
Ahogy az várható volt, a show-t ismét a politika és a “hullarablóként” viselkedő média vitte el. A péntekre szervezett, budapesti tüntetésen Momentumos és DK-s politikusok parádéztak, a kedvenc hírportáljuk “bedarálása” és a sajtószabadságért tüntetni ment magyarok akaratukon kívül is Gyurcsány “kilövetem a szemed” Feri párttársaival együtt vonultak (azért van abban valami vicces, hogy a 2006-os MTV-székház ostromot az 56-os orosz beavatkozást idéző eszközökkel leverető Gyurcsány Feri pártja az egyik legmasszívabb politikai erő az elviekben a sajtószabadságért folytatott tüntetésen, nem?). Az ellenzéki média egymással versenyezve üvöltött NER-t meg diktatúrát a napokban, miközben a kormányzati média meg kínjában elkezdett “GyurcsányFerizni” (már megint Gyurcsány Feri)…
A legszebb pedig az a “gyönyörű” pillanat volt, amikor az Index konkurensei / bajtársai (azok a médiumok, akik évekig vele együtt fújták a közös vagy annak tűnő narratívát) elkezdtek kommunikációs vagy gazdasági hasznot kovácsolni az Index pusztulásából. A kedvencem a 444.hu pénteki cikke, melyben, miután szenvedélyesen megírták az Index-sztorit, lazán odadobták a végére, hogy utaljatok már egy kis pénzt (ezt szó szerint kell idéznem):
“Az Index elvesztése után erőt kell gyűjtenünk. Különben a legerősebb független újság tönkretétele a becstelenség teljes diadala lesz, a beláthatatlan sötétségé. Veletek, általatok tudunk csak erősödni. Magyarország nem maradhat igazi sajtó nélkül. Segítsetek, hogy ne maradjon!“
Az utolsó mondatba bele linkelve az utalási adataikat…
Gyerekek, ez komoly? Megírjuk a cikket a másik újság döglődéséről, majd a búcsúcikk végére van pofánk odaírni, hogy give me the money? Bocs a hasonlatért, de ez kb olyan, mint ha odamegyünk a haverunk temetésére, majd, miután elbúcsúztatták nyomorultat, elkurjantjuk magunkat a gyásznép előtt, hogy “amúgy adjatok már egy kis pénzt!” Az önkormányzati pénzből egyoldalú propagandamédiát fenntartó (khm, khm, khm…), közben meg az Indexes sajtószabadságért zokogó polgármesterekről már nem is tennék említést…
HA MÁR ÍGY ALAKULT
Bármi is lesz az Index.hu sorsa, az elmúlt 20 évben elég rendesen letettek valamit az asztalra. Bebizonyították, hogy létezik még oknyomozó újságírás, létezik más, mint a (bal – vagy jobboldali) pártpropagandát teliben átvevő, csettintésre tartalmat készítő, gondolkodás nélküli média (akkor is, ha soha az életben nem voltak igazán függetlenek). Ennek tükrében csípném, ha az ellenzéki sajtó legalább most összeszedné magát és úgy búcsúztatná el az ország legolvasottabb hírportálját, hogy közben A.: nem próbálna meg a “független média pusztulására” hivatkozva pénzt kunyerálni az olvasóktól, B.: nem az Orbán – Orbán – Orbán vezetéknevet ismételgetnék egymást túlharsogva, hanem végre egyszer objektíven, gyűlöletkeltéstől mentesen tudósítanának arról, mi történik (bár, ez a vonat már lassan elment). Azt is csípném, ha az Index.hu nem jutna az egykor szebb napokat látott Origo.hu sorsára, ha gondolkodó (bár olykor elég rendesen részre hajló) hírportálból nem válnának szimpla propaganda-termékké.
Tudom, még odébb a Karácsony, minden esetre drukkolok neki, hogy mindkét fenti kívánságom megvalósuljon. Egy valami biztos: mi, a Szeged365.hu szerkesztőségében maradunk függetlenek, pártsemlegesek. Khm, bocs, két tényezőtől mindig függeni fogunk: SZEGEDTŐL és a SZEGEDIEKTŐL.
Kisházi Sándor
főszerkesztő
Szeged365.hu
