Vidéken több a súlyos eset a járvány második hullámában, számolt be róla Röst Gergely szegedi matematikus, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének docense, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője a keddi, polgármesteri hivatalban tartott előadásán.
A matematikus elmondta, kutatásuk során azt vizsgálják, matematikailag hogyan modellezhető a koronavírus járvány az ország, a megyeszékhelyek, és az egész világ viszonylatában. Tudni lehetett például a globális utazási adatok felhasználásával, hogy Kínából át fog terjedni a vírus a kontinensre, ahogy a kínai importálás miatt az is lemodellezhető volt, hogy Olaszország különösen veszélyeztetett ország lesz.
Röst Gergely beszámolt arról is, hogy mivel a vírus még nincs egy éve jelen, nehéz megmondani a szezonalitását, vagyis azt, hogy mit eredményez, hogy télen sokat tartózkodunk zárt terekben, még nem tudni, hogy ez mennyire emeli meg a fertőzöttek számát. Rávilágított arra is, hogy míg a SARS halálozási rátája 10%-os, addig a COVID -19 esetében ez a szám 0,6%. A különbség az, hogy a SARS esetében a tünetek alapján egyértelmű volt a betegség, így jobban lehetett azt kontrollálni, míg a koronavírus esetében még mielőtt megjelennek a tünetek már fertőz a vírus, sőt sokan teljesen tünetmentesen válnak vírushordozókká.
A matematikai modellezés segítségével azt is kiderítették, hogy a járvány második hullámában vidéken több a súlyos eset, mint például Budapesten, mivel jóval több a kontakt mind a fiatalok, mind az idősek körében.
Arra vonatkozólag is végeztek felméréseket, hogy ha lenne védőoltás a koronavírus ellen, mennyien adatnák be azt maguknak. Az eredményből kiderült, hogy az emberek 50%-a felvenné a védőoltást, 30%-uk elutasítaná, és 20%-a a megkérdezetteknek bizonytalan.
Röst Gergely elárulta, a járvány terjedését városi szinten is vizsgálják, létrehozták Szeged virtuális térképét, ahol az emberek mozgása alapján vizsgálják merre közlekednek, ez a hálózatkutatás nagy segítséget nyújthat a kontaktkutatásban.
