Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, hazai tudományegyetemek, valamint más kutatóhelyek között létrejött együttműködések sorát folytatva a kutatás-fejlesztés, az innovációs tevékenység, illetve az oktatás széles területeit érintő megállapodást írtak alá a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetet működtető ELI-HU Nonprofit Kft. (ELI-ALPS), valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkársága vezetői.
A megállapodást az egyetem részéről Prof. Dr. Rovó László rektor és Dr. Fendler Judit kancellár, az SZBK képviseletében Dr. Nagy Ferenc főigazgató, az ELI-ALPS részéről Prof. Dr. Szabó Gábor ügyvezető, az ELKH Titkársága képviseletében pedig Prof. Dr. Maróth Miklós elnök írta alá.
ELŐSZÖR ÖSSZEHANGOLJÁK A TEVÉKENYSÉGEIKET
A partnerségre lépő intézmények összehangolják a tudományos és pályázati tevékenységüket, megosztják az infrastruktúrájukat, bátorítják a kutatói kiválósági együttműködésen alapuló projekteket és konzorciumépítő aktivitást, valamint erősítik a kutatói utánpótlás biztosítására irányuló tevékenységeket. Az együttműködés célja, hogy megerősítsék azokat a kiválósági elemeket, amelyek egyaránt növelik az egyetem, a lézeres kutatóintézet, valamint a kutatóközpont nemzetközi láthatóságát és elismertségét. A partnerek a korábban már bevált Kiválósági Együttműködési Program alapján mintaprojektet indítanak, amelynek eredményei tudás- és módszertani alapot teremtenek a további együttműködésekhez, egyben kifejezik az ELKH sokoldalú szerepvállalását a kutatóegyetemek megerősítésében.
AZ ELSŐ ÉS LEGFONTOSABB CÉL, HOGY AZ EGYETEMI TUDÁSBÁZIS EURÓPAI ÉS VILÁGSZINTEN IS ÉLVONALBA KERÜLJÖN
Egyik fontos rövidtávú cél, hogy a regionálisan kiemelkedő egyetemi tudásbázis és az ELI-ALPS – mint európai és világszinten is élvonalbeli lézeres kutatási infrastruktúra – kutatói tevékenysége az Európai Unió kiválósági követelményeinek megfelelően erősödjön, illetve bővüljön az ELI-ALPS infrastruktúrájára épülő hazai kutatóprojektek száma. Az ELI-ALPS berendezéseivel végzett kutatások ugyanis nemcsak a fizikában, hanem a biológiában is áttöréseket hozhatnak. Az itt elérhető egyedülálló fényforrások olyan pontos méréseket tesznek lehetővé, amelyek a fény és az élő szervezet anyagainak kapcsolatával foglalkozó fotobiológiai kísérletek alapjául szolgálnak, ezzel teret biztosítanak az SZBK kiválósági kutatási projektjeinek megvalósításához is. A három szegedi kutató-oktatóhely az együttműködés során nagy hangsúlyt kíván fektetni többek között az európai színvonalú kutatás-fejlesztés ösztönzésére, a magyar tudományos eredmények hasznosításának előmozdítására, valamint a tudományos utánpótlás és tehetséggondozás megerősítésére.
LEHET, HOGY VISSZA LEHET FORDÍTANI A MAGYAR KUTATÓKAT
A Horizon Europe által a kiemelt specializációkban biztosított, nemzetközi színvonalú innovációs környezet mérsékelheti, és a remények szerint vissza is fordíthatja a tehetséges magyar kutatók külföldre, illetve a központi régióba, különösen a fővárosba történő elvándorlását, ezzel hozzájárul az ország gazdaságát és társadalmi viszonyait érintő kedvező folyamatok alakulásához. A kritikus tömeget meghaladó és kiváló minőségű felsőoktatási és kutatási kapacitás révén az egyetem a nagy nemzetközi rangsorokban jelentősen előre léphet.
EDDIG IS SZOROS VOLT A KAPCSOLAT
Az SZBK és az SZTE, illetve az ELI-ALPS és az SZTE együttműködése eddig is szoros volt. Az SZBK és az egyetemek kapcsolatát alapvetően a tudományos együttműködések határozzák meg, ezenfelül az intézet munkatársai számos oktatási feladatot is ellátnak. Intenzív szerepet vállalnak például az SZTE alap- és posztgraduális képzésében, emellett az SZTE diákkörös és PhD-programjaiban számos kutatási projektet akkreditáltak. 2019-ben 24 BSc és MSc diákkörös, valamint 25 PhD-hallgató munkájának az irányítása folyt az SZBK-ban. A közös kutatásokban megnyilvánuló intézményesített kutatás-fejlesztési és oktatási együttműködések egyre dinamikusabbak, és nemzetközi jelentőséggel bírnak. Az ilyen széles körű együttműködések sikerének jó példája a 2017-ben elnyert, a molekuláris medicina hazai fejlesztését célzó közös SZBK-SZTE–SE–EMBL EU Teaming pályázat, mely a következő években jelentős forrásokat biztosít az intézmények legkiválóbb csoportjai számára a gyakorlatközeli orvosbiológiai programok megvalósításához. További jelentős együttműködések alakultak ki az SZBK és az SZTE csoportjai között a jelenleg zajló, nagy volumenű GINOP-pályázatok teljesítése során is. Ezekre az értékes tapasztalatokra építve indul el egy új, nagy léptékű – hangsúlyozottan az ELKH kutatóhálózat és az egyetemek közötti K+F együttműködésre fókuszáló – innovációs támogatási program, illetve az ehhez igazodó pályázat kidolgozása és megtervezése.
FEJLŐDIK AZ ESZKÖZRENDSZER
Az SZTE és az SZBK az előzőekben ismertetett prioritások alapján fejlesztik tovább az együttműködést támogató már meglévő eszközrendszert, amelynek fontos kiinduló eleme az egyetemi támogatott kutatócsoportok rendszerének megújítása, további megerősítése, valamint egyes egységeinek a beillesztése az együttműködés fő tudományos programjainak a hálózati rendszerébe. Szintén középtávú cél egy, az ismert Lendület program mintájára, ám az innovációra fókuszáló pályázati konstrukció kidolgozása is.
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS NAGY HANGSÚLYT FEKTET AZ ESETLEGES HAVÁRIÁKRA
A közösen megvalósuló projekt a koronavírus-járvány következő hullámaira való felkészülésre, és a jövőben lehetséges egyéb globális járványok kutatására is komoly hangsúlyt helyez. A járványok biológiai és orvostudományi kezelése mellett elemzi és értékeli a matematikai alapú kockázatértékelő és előrejelző modellek módjait is. Ennek jelentős társadalomtudományi aspektusa is van, így a társadalmi dimenziójú Nemzeti Laboratóriumok program részeként, mintegy misszióorientált, többszereplős konzorciumban megvalósítható mintaprojekt épülhet fel, előkészítve ezzel a következő programidőszak ERC-, illetve EIC-pályázatain potenciálisan esélyes kutatási programokat.
SOK, JÓ ÉS FONTOS LEHETŐSÉG JÖN ÍGY LÉTRE
A most létrejövő megállapodás kiváló lehetőséget teremt a résztvevő intézetek számára a stratégiai önmeghatározásra, mert a gyakorlati együttműködés során markánsan és mindenki által érthető, konkrét formában jelenik meg a szereplők magukra vállalt – és közösen tovább fejleszthető – közép- és hosszú távú működési és értékstratégiája, társadalmi szerepe. Ez nem lehet más, mint hogy az intézményesített összefogás eredményeként Szeged – mint a Dél-alföldi régió társadalmi, szellemi, kulturális központja – méretében és lehetőségeiben is a nemzetközi élvonalba kerüljön. Ez úgy valósulhat meg, ha az SZTE, az SZBK és az ELI-ALPS külön-külön és együttesen is kiemelkedő hatást gyakorol a helyi társadalmi és kulturális életre. Ez azt jelenti például, hogy tömegével jönnek létre spinoff kutatócégek, helyi vállalkozók sereglenek oda újabb innovatív ötletekért, a kutatói közösségek elitje képviselteti magát a vállalatok és vállalkozások igazgatótanácsaiban, illetve tanácsadó csapataiban, továbbá gazdag tudományos és kulturális programkínálat nyílik meg a város lakói, illetve az odalátogató vendégek – közöttük a fiatalok – számára.
Forrás: SZTE
