- Hirdetés -
- Hirdetés -
Szegedi Arcok

„Mindig azt kell néznem, hogy én mit tehetek, min tudok változtatni” – exkluzív Szeged365 interjú Dr. Karikó Katalinnal

- Hirdetés -

Az elmúlt közel egy évben, amióta a világ a SARS-CoV–2 koronavírussal szemben harcol, Karikó Katalin neve berobbant a köztudatba, hiszen a kutatónő fejlesztette ki a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinájának alapjául szolgáló mRNS-technikát, amely megállíthatja a járványt. Mi, szegediek pedig különösen büszkék lehetünk az Amerikai Egyesült Államokban élő biokémikusra, akinek pályája a Napfény városából indult, hiszen a Szegedi Tudományegyetemen végzett, majd a Szegedi Biológiai Központ kutatójaként kezdett el RNS-sel, illetve vírus ellenes anyagok kifejlesztésével foglalkozni.

A fentiekért Szeged polgármestere Szeged 2021-es díszpolgárának kérte fel Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem pedig díszdoktori címet adományoz a világhírű kutatónőnek. Ahhoz, hogy létrejöjjön a vakcina, nagyon hosszú út vezetett idáig, rengeteg vizsgálattal, kísérletezéssel töltött év előzte meg. Erről az útról, annak állomásairól maga Karikó Katalin mesélt a Szeged365.hu-nak adott interjújában.

A kutatónővel készített interjúnk annyira tartalmasra sikerült, hogy két részre bontottuk: míg az elsőben elsősorban a szakmai munkájára koncentrálunk, a másodikban a személyesebb dolgokon lesz a fókusz, többek között azon, hogy a sokak szerint Nobel-díj esélyes ex-szegedi hamarosan nagymama lesz. Büszkék vagyunk Karikó Katalin munkásságára és arra is, hogy a szegedi médiafelületek közül elsőként a Szeged365.hu-nak adott nagyinterjút.

Sz365.: Hogyan indult a pályája, mikor került kapcsolatba a hírvivő RNS – technológia kutatásával?

K.K.: Már a nyolcvanas években a Szegedi Biológiai Központban RNS molekulával foglalkoztam, ez volt a doktorim témája, és később Amerikában is ezzel kapcsolatosan folytattam kutatásokat. Hírvivő, azaz fehérjét kódoló messenger RNS-t 1984-ig senki nem tudott laboratóriumi környezetben, kémcsőben létrehozni, mert nem volt hozzá komponens, amivel meg lehetett volna tenni. A messenger RNS-t magát éppen hatvan évvel ezelőtt 1961 tavaszán fedezték fel, de hogy egy bizonyos fehérjét kódoló RNS jöjjön létre, az 1984 -re datálható. A szakterületünkön az 1980-as években forradalmi újdonságok történtek: a PCR bevezetésével lehetett már úgynevezett DNS templátot készíteni, azaz olyan molekulát, amely mintául szolgál egy új messenger RNS molekula szintetizálásához. Ennek a templátnak az elkészítése vált könnyen elérhetővé, amikor megvásárolhatók lettek a PCR berendezések, és lehetővé tették, hogy messenger RNS-t készítsünk, amelynek sejtbe juttatásával rövid időn belül azokról elkészült a fehérje. Gyakorlatilag szinte minden fehérjét megtudtam a sejtekkel csináltatni, minden információ a rendelkezésemre állt, hogy messenger RNS-t hozzak létre, és azt be tudjam vinni a sejtekbe.

Karikó Katalin Ugur Sahinnal, a BioNTech társalapítójával. Fotó: BioNTech.

Fantasztikus érzés volt, olyan, mikor az ember kreál valamit, egyszerűen limitje nem volt a lehetőségeknek, és láttuk, hogy az elkészült fehérje működik, még akkor is, amikor a fehérje bonyolult módosításokat igényelt ahhoz, hogy funkcionáljon. A messenger RNS tartalmazta az információt, és a sejt tudta, hogy mit kell csinálnia.

Sz365.: Mi volt a célja, amikor belekezdett a messenger RNS kutatásokba?

K.K.: A célom az volt, hogy különböző terápiákra gyógyító fehérjéket hozzon létre a messenger RNS, agyvérzésen átesett betegek gyógyulását szerettem volna ezzel segíteni, meggyorsítani. Azonban, amikor Drew Weissman kollégámmal közösen kezdtük a messenger RNS-t vizsgálni, 1997-ben megállapította, hogy az az RNS, amit én csinálok az immunogén, tehát gyulladást okoz, így nem alkalmas a terápiára.

A képen: Balról jobbra: Pardi Norbert biológus, Karikó Katalin biológus és Szabó Gábor Tamás kardiológus Berlinben, fotó: g7.hu

Az történt ugyanis, hogy a zsírhólyagba burkolt RNS bejut az immunsejtbe, ahol különböző érzékelők, receptorok vannak, amik észlelik, hogy valami nincsen rendjén, és a sejt gyulladást csinál. Hogy képletesen fejezzem ki magam, szól a többi immunsejtnek, hogy gyertek ide, mert itt valami balhé van, és akkor még nagyobb balhét csinálnak. És ez nagy probléma, amit meg kell akadályozni. Nagyon sok tesztet elvégeztem, mindenfélét változtattam a messenger RNS szerkezetén. Egyszer amikor az úgynevezett transzfer RNS-t rátettük az immunsejtekre, akkor a kollégám, Drew Weissman mérése azt mutatta, hogy nem érzékeli az immunsejt, hogy RNS van rajta, és ez adta az ötletet, hogy valószínűleg a transzfer RNS-ben lévő nagyszámú módosított nukleozid az, amely az immunsejtek számára „ láthatatlanná” tette az RNS-t. Innen jött az ötlet, hogy ilyen módosított nukleozidot kell beleépíteni a messenger RNS-be. Végül, hosszas teszteléseket követően, sikerült létrehoznom olyan RNS-t, amely nem okoz gyulladást” – mesélte el Karikó Katalin, majd hozzátette, egyébként a rákos megbetegedések gyógyításának területén a legelőrehaladottabbak a terápiás vizsgálatok, mert itt folynak a legrégebb óta kutatások a módosított messenger RNS-sel.

Sz365.: Mikor merült fel Önben a gondolat, hogy az Ön által kifejlesztett vakcina bevethető a koronavírus ellen?

K.K.: 2018 óta a Pfizerrel közösen módosított messenger RNS-en alapuló influenza vírus elleni vakcinát kezdtünk el kifejleszteni, tehát a jelenlegi oltóanyag kifejlesztésekor eredetileg nem a koronavírusra kerestük a gyógymódot. Amikor kitört a járvány, a cég vezérigazgatója Ugur Sahin gondolt először arra, hogy cselekednünk kell. A Pfizer vakcinában lévő messenger RNS szerkezeti elemei, illetve az RNS-t beburkoló zsírhólyagocskák már korábbi munkánk eredményeként jött létre, amin folyamatosan dolgoztunk, javítottuk, tökéletesítettük. A módosított messenger RNS-t már nagyon sokféle vírus elleni vakcinára kifejlesztettük, és az állatkísérletek mind fantasztikus eredményeket mutattak, az állatokat megvédte a vakcina a különböző vírusfertőzésektől, így, amikor elkezdtük a koronavírusra tesztelni, én már biztos voltam benne, hogy hatásos lesz emberekben is, és különösebben nem is aggódtam emiatt.

Sz365.: Sokakban nagy a bizonytalanság a vakcinák hatásosságát érintően, mit gondol, hogyan lehet eloszlatni a kételyeket?

K.K.: Meg kell találnunk a módját, hogy az emberek bízzanak bennünk, kutatókban, az orvosaikban, bízzanak a tudományos eredményekben, bízzanak a véleményünkben.

Selye János gondolatai jutnak eszembe, miszerint mindig azt kell néznem, hogy én mit tehetek, min tudok változtatni. Ha jól elmagyarázom, hogyan működik a vakcina, akkor az emberek megértik a lényeget, és remélhetőleg sikerül eloszlatnom a kételyeiket. Biztos forrásból ismereteket kell adnom az embereknek, mert, ha össze -vissza kapják az információt, az csak zavart okoz, kétségeket ébreszt. Azt is közölnünk kell, ha valamiben nem vagyunk biztosak, vagy ha tévedtünk. Az emberek ezt megértik, mert hát mindnyájan halandók vagyunk. A legfontosabb az őszinteség.

Tehát feladatunk van, az enyém az, hogy jobban fejezzem ki magam, érthetőbben magyarázzam el a tudományos ismereteket, az újságíróké pedig az, hogy tovább egyszerűsítve úgy írják meg, hogy azok is megértsék akik nem szakmabeliek.

A teljes Karikó Katalin interjú, hangban:

A világhírű kutatónővel készített interjúnk második felvonásával február 3-án, szerdán este jövünk a Szeged365.hu-n!

- Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb