A Tiszalök utáni folyószakaszokon már nem tér el érdemben a nehézfémtartalom a Szamoson át érkezett múlt heti szennyezés előtti állapottól a folyók bő vízhozamának köszönhetően – közölte hétfőn az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A gondot viszont nem csupán a nehézfémszennyezés okozza a folyón, február elején újra elképesztő mennyiségű kommunális hulladék érkezett az áradó Tiszán, olvasható az Index cikkében.
AZ ÁRHULLÁM TÖBB MINT 1500 KÖBMÉTER HULLADÉKOT HOZOTT
A Tiszán ömlött a szemét, a kameraképek és gátőrök szerint február 5-én reggel az ukrajnai Rahónál percenként 1-2, a magyarországi határszelvényben Tiszabecsnél percenként már 30-40 kommunális hulladék érkezett, míg a Szamos folyón Csengernél percenként 60-80 darab volt látható. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az Indexnek elmondta, a hulladékmentesítés a felső szakaszon történt, az árhullám több mint 1500 köbméter hulladékot hozott, de ezzel a munkával gyakorlatilag végeztek.
A MŰANYAG POHARAK ÉS TÁNYÉROK LEBOMLÁSI IDEJE 450 ÉV
Az Index kérdésére Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem docense elmondta, hogy a legnagyobb probléma azzal, hogy műanyagok kerülnek a természetes vizeinkbe, hogy iszonyú hosszú idő, míg lebomlanak. Egy műanyag zacskó esetén ez 10-20 év, műszálas textilnél 30-40 év, szívószálnál 200 év, míg a műanyag poharak és tányérok esetében már 450 év.
A káros hatás szintje a műanyag méretétől, alakjától és lebomlási idejétől is függ. Az élővilág számára okozott problémáknak két típusa különböztethető meg: a fizikai és a biokémiai károkozás. Előbbihez tartozik, ha egy állat belegabalyodik, vagy beleszorul a műanyagba, gyakorlatilag csapdába esik. Ennek a másik része, hogy az apró darabokat nem minden esetben tudják az állatok megkülönböztetni a tápláléktól, és elfogyasztják. Ez a gyomorban felhalmozódik, telítettségérzetet okoz, miközben valójában a szervezet éhezik.
FOLYAMATOSAN CSÖKKENNEK A NEHÉZFÉMTERHELÉS KOMPONENSEI A TISZÁN
Az OVF közleménye szerint a Tiszán Tokaj alatt a nehézfémterhelés már csak egyes komponensek – réz, cink – esetében mérhető, az értékek pedig folyamatosan csökkennek. A jó ökológiai állapot eléréséhez, amelyet Magyarország és az EU 2027-re tűzött ki célul, csak ezen komponensek arányának csökkenésével valósítható meg – jegyezték meg.
NEHÉZFÉMMEL SZENNYEZETT BÁNYAVÍZ KERÜLT A SZAMOSBA ROMÁNIÁBÓL
A szennyezést az okozta, hogy Romániában a Lápos folyóba, majd a Szamosba jutott nehézfémmel szennyezett bányavíz a múlt héten. Azt írták: mivel a Sajó, a Hernád és a Zagyva vízhozamának köszönhetően a Tokaj alatti szakaszon folytatódik a hígulás, a vízminőségi jellemzőket a továbbiakban az éves vízminőségi mintavételi menetrend alapján mérik. Ez a méréssorozat adatokat biztosít azon intézkedésekhez is, amelyek a jó ökológiai állapot eléréséhez szükségesek Magyarországon és az érintett tagállamokban – tették hozzá. Közölték, hogy mivel rendkívüli és összehangolt mérésekre a következő időszakban nincs szükség, az OVF lezárta a korábban elrendelt Országos Műszaki Irányító Törzs tevékenységét.
SIKERÜLT ELÉRNI, HOGY A NEHÉZFÉMSZENNYEZÉS A MEDERBEN MARADJON
A csóva levonulásának folyamatos nyomon követése és a szükséges intézkedések meghatározására a Szamos és a Tisza kijelölt helyszínein rendszeres időközönként vízmintát vettek a szakemberek. Azt már az első laborvizsgálatok megállapították, hogy cianidszennyezés nem áll fenn, ugyanakkor több nehézfém is emelkedett koncentrációban jelent meg a vízben. Az intézkedéseknek köszönhetően sikerült elérni, hogy a nehézfémszennyezés a mederben maradjon, ne jusson a hullámtéri területekre, és ne fordulhasson elő a szennyezett víz felhasználása – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI/index.hu
