- Hirdetés -
- Hirdetés -
Szegedi Arcok

“Szegednek népe, nemzetem büszkesége” – avagy, hogyan zajlott az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc városunkban

- Hirdetés -

Különleges nap ez a mai a magyarság történelmében, hiszen ezen a napon emlékezünk 1848-1849-es forradalom és szabadságharc ünnepére. Március 15. jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Amikor egy ország népe egy emberként lélegzett és cselekedett, és egy csepp vér ontása nélkül győzelemre vitték a forradalmat, melyben Szegednek is meghatározó szerep jutott. Arról, hogyan zajlott a szabadságharc Szegeden, hogyan élték meg városunk lakói a forradalmat, Miklós Péterrel, szegedi címzetes egyetemi tanárral és történésszel beszélgettünk.

JELENTŐS POLITIKUSOK KÉPVISELTÉK SZEGEDET

Szeged a forradalmi eseményekben fontos szerepet játszott 1848/49 – ben, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az ország fővárosa is volt egy időben a szabadságharc utolsó szakaszában 1849 júliusában. Március 17-én, két nappal a forradalom után ért ide a hír, a Pannónia gőzös utasai, illetve az azzal érkező hírlapok, nyomtatványok hozták el a forradalom hírét városunkba, és ezzel párhuzamosan itt is megindult a tisztújítás, és az országgyűlési követválasztás. Jelentős politikusok lettek a város parlamenti képviselői: 1848 nyarán Kossuth Lajos és Klauzál Gábor, azonban mindketten másutt is mandátumot nyertek, így aztán újra ki kellett írni a választásokat, ahol szintén 48 nyarán két helyi, liberális fiatal, értelmiségi, Osztróvszky József és Aigner Ferdinánd, aki aztán később Rengey Nándorra magyarosította a nevét, lett a város parlamenti képviselője.

Fotó: konyvtarak.hu

KOSSUTH SZEGEDIEK TÍZEZREINEK TARTOTT NAGYHATÁSÚ BESZÉDET

„Szeged a Délvidék egy nagyon fontos oktatási, kulturális, gazdasági központja, a Tisza és a Maros összefolyásánál elhelyezkedő város a Piarista Gimnázium révén az értelmiségképzés egy fontos helyszíne volt, és a szabadságharc napjaiban felértékelődött a szerepe. Tudjuk, hogy Kossuth megfordult Szegeden és beszédet mondott, először 1848 őszén, ahol a nemzetőröket, a leendő honvédeket gyűjtötte össze. Kecskemét, Cegléd, Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely érintésével érkezett meg a városba, és mondott nagy hatású beszédet szegediek tízezrei előtt, ami a helyi emlékezetben nagyon erőteljesen jelen van. De Kossuthnak a szegedi tevékenysége már a függetlenség kimondása után 1849 júliusára tehető, amikor Szeged a szabadságharc fővárosa volt, és itt a belváros épületeinek az elődjeiben zajlottak a kormányhivatalok és minisztériumok munkálatai, maga a törvényhozás a Városházán ülésezett, a kormány az üléseit a mellette lévő Zsótér házban tartotta” – idézte fel az eseményeket Miklós Péter.

MÁR 1849 -BEN ELINDULT A SZABADSÁGHARC KULTUSZA

A történész elmondta, nagyon hamar elindult 1848/49 kultusza, hiszen március 15-ről először 1849 – ben emlékeztek meg. Klauzál Gábort később is a városban nagy tisztelet övezte, mint az első felelős magyar kormány szegedi kötődésű miniszterét, akit Szegeden helyeztek örök nyugalomra. Az ő temetése a város függetlenségi érzelmű lakóinak nagyon fontos tömegmegmozdulása volt az 1860 -as években, de Kossuth szobrának avatása a századfordulón is nagyon fontos esemény volt, valamint a szegedi, és környéki tanyavilágban legendássá nőtt rablóvezér, Rózsa Sándor alakja, aki Szegeden is raboskodott a várbörtönben, de még ő is a forradalom ügyét szolgálta. Nagyon sok népi történet és Kossuthhoz fűződő hagyomány is megmaradt az emlékezetben.

Fotó: Nyitrai Szilárd

HA A CSIKÓK FOGAKKAL SZÜLETNEK, AKKOR ÚJRA ELJÖN RÁKÓCZI

Miklós Péter egy ilyen történetet meg is osztott velünk, amit Osztróvszky József jegyzett fel az 1840-es években. A politikus a mai Tiszasziget külterületének számító Térváron beszélgetett egy gazdával még fiatal jogász korában, amikor azt mondta neki a gazda, hogy Rákóczi Ferenc akkor fog visszatérni, hogyha a lovak fogakkal születnek, tehát a csikók nem csikó fogakkal, hanem fejlett fogakkal, és most ott Térvár, és Ószentiván környékén nagyon sok ilyen születik, ebből tudja, hogy vissza fog térni Rákóczi. Ennek megvalósulását abban látták a Szeged környéki gazdák, hogy néhány év múlva ezek a csikók megnőve üldözték el a németeket, harcoltak az osztrákokkal, és ha nem is Rákóczi Ferenc jött el, de a függetlenséget kikiáltó Kossuth Lajos igen.

Fotó: szallas.hu

„Azt gondolom, hogy pont 1848/49 emlékezete, és március 15-e az az ünnep, amellyel konszenzust lehet a magyar társadalomban teremteni, hiszen az Európához való csatlakozás, a polgári értékrend, a törvény előtti egyenlőség, a sajtó szabadsága, ezek mind olyan értékek, amelyeket mindannyian vállalhatunk és amelyekre mindannyian büszkék lehetünk” – zárta gondolatait Miklós Péter.

Tekintsd meg Magyar Andor operatőr kollégánk tolmácsolásában ünnepi riportunkat, melyben Miklós Péter, címzetes egyetemi tanár és történész mesél a forradalom szegedi eseményeiről.

Operatőr: Magyar Andor, szeged365.hu

- Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb