- Hirdetés -
Kikapcs

Eltűnő örökségünk, avagy a napsugaras házak nyomában Szegeden

A közelmúltban két szegedi napsugaras ház lebontásáról is felröppentek a hírek, ezért kaptuk magunkon és rákérdeztünk, hogy a mi a helyzet a város építészeti kincseivel, és miért olyan fontosak ezek a régmúlt korokat idéző épületek, homlokzatok? Ebben dr. Ozsváth Gábor Dániel, a napsugaras házak témájával oly sokat foglalkozó néprajzkutató volt segítségünkre, aki a terjedelmes interjú alatt bőven helyretette a fejünkben lévő hiányosságokat és olyan alázattal és csodálattal beszélt a nemzeti örökségünkről, mint korábban még senki más.


- Hirdetés -

Dr. Ozsváth Gábor Dániel már a beszélgetésünk elején elárulta, hogy a napsugaras házaknak több bensőséges jelentése is volt, nem csak annyi, hogy egy szép oromzattal rendelkező épületet szerettek volna felhúzni a tulajdonosok.


- Hirdetés -

„Alapjában a ház oromzatokon a régi hagyomány szerint igyekeztek a benne élők egy arcot, arculatot megjeleníteni, ami azt is jelentette, hogy valamilyen módon megpróbáltak a belső világuk elé egy kaput állítani, egy védelmet, egy őrangyalt. Valahol ez a napsugaras, Istenszemes motívum-világ kicsit erről is szól, ami azt jelentette, hogy a bent lévőknek az élete, a mindennapjai bajtól, járványtól, veszélytől mentes legyen” – mesélte a néprajzkutató, aki hozzátette, hogy magát a napsugaras motívumot már a kereszténység előtti korban is használták, meghatározó szerepet töltött be a természeti népek életében, Istenként tekintettek rá és a fény és napkultusz központi forrása volt. A barokk visszatért a Nap motívumhoz, az Isten szeméből ránk áradó fényként értelmezi a nap sugarait, amelyek megvédnek a járványoktól, bajoktól.   

SZEGED ÉS A NAPSUGARAS HÁZAK

Ahhoz, hogy egy kicsit belemélyedjük városunkba és az itt fellelhető gyönyörű örökségünkbe fontos tudni azt is, hogy a napsugaras házak nem csak Szegedre voltak jellemzőek, hanem a Tisza mentén számos településen is fellelhetőek. Dr. Ozsváth Gábor Dániel szavaiból viszont kiderült, hogy miért is annyira egyedi és különleges a „szegedi stílus”:

 „Valahol Orosháza, Kistelek vonalától délre megjelent egy díszesebb, teljes oromzatot kitöltő díszítmény, amelyet egy zsalugáter-sor, egy táblás-betétes díszsor indított a homlokzat felől, valamint ezt egy vízvető deszka szegélyezte, védve a homlokzatot, a maguk egyedi csipkézetével. Ezen motívum kompozíciónak végül mesterfokozata alakult ki a szegedi tájon, vagyis egy nagyon díszes változata” – emelte ki a néprajzkutató, aki arról is mesélt, hogy a Szegedi Nagyárvíz időszakában, amikor az újjáépítés megkezdődött, akkor a Lechner-tervezőcsoport arra törekedett, hogy a meglévő korábbi motívumokhoz visszanyúlva olyan otthonokat teremtsen az egykori paprikakertész családoknak, amely korábban is oly szeretett volt. Érdekesség, hogy ahány ház, annyi féle díszítőelem jelent meg, mert minden kivitelező, vagy mester mindig valamilyen egyedi díszítéssel látta el az éppen épülő ház oromzatát. Tehát nyugodt szívvel levonhatjuk a következtetést, hogy ez az oka annak, hogy ennyire egyedi és meghatározó városunkban minden napsugaras ház és ezért annyira szegedi, mert ez emelte Szegedet a napsugaras házoromzat motívum központjává.

A HATÓSÁG LÉPHETNE, MÉGIS LEBONTJÁK A HÁZAKAT

Hiába a szép történelem és az egyediség, napjainkban már szinte csak arról hallani, hogy lebontják, elhanyagolják ezeket az értékeket, de vajon ennek mi az oka? Hogyan hagyhatjuk, hogy mindez csak történelem maradjon, egy papírlapon? Dr. Ozsváth Gábor Dániel erről úgy nyilatkozott, hogy elsősorban a városvezetésben nincs meg a kellő erő és akarat, hogy a megtartást ösztönözze. Hiszen, hiába van a helyi védelmi rendeletben külön fejezet, ami a napsugárdíszes oromzatokkal foglalkozik, akkor is nagyon könnyen kibújnak az illetékesek az épületek védelmének érvényesítése alól.

„A rosszul karbantartott épületeknél a városvezetés kiad egy bontási végzést, függetlenül attól, hogy az épület védett-e, vagy sem, és ott a háznak vége van. Ez káros üzenet, közösségi örökségünk kárára súlyos  mulasztást követnek el ilyenkor, ugyanis a műemlék jellegű épületekre, sőt, az utcaképet meghatározó épületekre van egy karbantartási kötelezettség is. Tehát elvben a hatóságnak van rá a törvény adta lehetősége és kötelezettsége , hogy rávegye a tulajdonost a karbantartásra és ennek elmulasztása azt sugallja, hogy az elhanyagolást büntetlenül meg lehet tenni” – áll a jelenlegi helyzet előtt értetlenül a néprajzkutató, aki hozzátette, hogy 2004/2005-ben még 120 körüli napsugaras oromzatú ház volt Szegeden és környékén, míg napjainkra már ez a szám csak 40-50 lett.

Fotó: Nyitrai Szilárd

ÚGY KELL MAJD MAGUNKNAK MÚLTAT VÁSÁROLNI?

„Nagy lesz a fájdalom, ha eljutunk oda, hogy nem tudunk mit kezdeni a pénzünkkel és úgy kell magunknak múltat vásárolni. Ma is azért megyünk Angliába, hogy több évszázados házakat lássunk, és azért megyünk Olaszországba, mert a reneszánszt, a gótikát, a barokkot eredetiben láthatjuk. Hozzánk épp e napsugárhímes, oromzatokért, egységesen megépült eklektikus városközpontunkért jönnek a látogatók turisták, de meddig? Nálunk hatalmas a pusztulás, hiszen ezres nagyságrendben álltak ezek a házak és csodálatos képet adtak a városnak, s napjainkra mi maradt?” – hívta fel a figyelmet hanyatló múltunk sorsára Dr. Ozsváth Gábor Dániel hozzátéve, hogy ezek a házak az összetartozást is jelképezik és nem utolsó sorban a Szegedhez kötődést, hiszen azokhoz az értékekhez kell kötődni, amelyek itt helyben vannak.

Fotó: Nyitrai Szilárd

Nyitrai Szilárd csodás fotói mellett a néprajzkutató is mellékelt két képet szemléltetésképpen: a Remény utca és a Nemestakács utca sarkán, az 1884-ben épült ház 2004-ben:

Fotó: Dr. Ozsváthné Csegezi Mónika

Majd 2018-ban:

Fotó: Ozsváth Gábor Dániel

A dr. Ozsváth Gábor Dániellel készült interjúnk egy csöppnyi szeletét pedig itt hallgathatod meg:


- Hirdetés -
- Hirdetés - - Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb