Szlávik János infektológus szerint felesleges megmérni, hogy a beoltottak szervezetében mennyi ellenanyag termelődött, az általános iskolákat pedig ki lehet nyitni, mert a tanárokat beoltották, a kisgyerekek pedig kevéssé fertőzőképesek és állítása szerint a koronavírus velünk marad, de az emberiség le fogja győzni, tehát nem fog évről-évre visszatérni. A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője az M1-en beszélt minderről – több más téma mellett.
A nyitáshoz nemcsak az átoltottak számát, hanem a járványadatokat is figyelembe kell venni – mondta Szlávik János. Nagyon fontos, hogy a következő napokban hogy alakul az új fertőzöttek, kórházban ápoltak, aktív fertőzöttek és a halottak száma. Ezeknek a hétnapos átlagából lehet következtetni arra, hogy valóban túl vagyunk-e a harmadik járványhullám csúcsán, vagy még egy darabig válnunk kell – hangsúlyozta az M1 műsorában a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője.
A NEHEZÉN MÁR TÚLVAGYUNK
A vírus genetikai állományának szennyvizekben jelenlévő értéke, és a fent említett a hétnapos átlagok jó irányba mutatnak, tehát reménykedhetünk, hogy talán a nehezén már túl voltunk az elmúlt néhány napban. A főorvos beszélt a Janssen egydózisos vakcinájának esetleges, az AstraZenecáéhoz hasonló mellékhatásáról is. Kifejtette: ez az úgynevezett vérrögképződés egy rendkívül ritka dolog, de mégiscsak úgy tűnik, hogy van összefüggés e rendkívül ritka mellékhatás és az ilyen típusú védőoltások között. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban hirtelen több esetet észleltek és ezért óvatosságból felfüggesztették a beadását, az EMA pedig vizsgálja még az összefüggést és hamarosan jelentést ad ki.
ÓVATOSNAK KELL LENNI EZZEL A TÍPUSÚ VAKCINÁVAL
“Egészen biztos vagyok benne, hogy nagyon gyorsan rá fog jönni a tudomány, hogy mi lehet az a kapcsolat a két jelenség között, ami aggodalomra adhat okot, és esetleg találnak valami megoldást ennek a problémának a kezelésére. Ám valóban óvatosnak kell lenni ezzel a típusú vakcinával. Egészen biztos, hogy az Európai Gyógyszerügynökség gyorsan ki fog adni egy ajánlást arról, hogy mi a teendő most a Johnson & Johnson vakcinájával.
A GYEREKEK TÖMEGES OLTÁSA MÉG NEM INDOKOLT
Szlávik János szerint a 12–16 évesek tömeges oltása még nem indokolt. Erről annak kapcsán beszélt, hogy már e korosztály oltásáról is szó van Izraelben. A gyerekek jóval kevésbé fogékonyak a vírusra, nagyon ritkán van náluk súlyos mellékhatás – fejtette ki, és megemlített egy friss kutatást, amely kimutatta: a gyermekek 50 százalékkal kevésbé fertőzőek, mint a felnőttek. Mindezeket figyelembe véve el kell gondolkodni a gyerekek oltásán – tette hozzá. “Természetesen a 16 év felettiek esetében, akik már egyrészt szinte majdnem felnőttek, másrészt bizonyos tanulmányok miatt fontos lehet az ő oltásuk, egyértelműen oldhatóak, hiszen a Pfizer vakcinája beadható a törzskönyve szerint is 16 év fölött, vagyis ez egy támogatandó dolog. Úgy gondolom, hogy várjuk még meg, hogy a 12-16 évesek oltásával mi a helyzet. A nyájimmunitáshoz egyébként szükség lenne a gyermekek oltására, vagy legalábbis könnyebben elérhető lenne ez a szint, de én nem vagyok abban biztos, hogy a gyermekeket tömegesen kéne oltani” – emelte ki a szakember.
A RIZIKÓCSOPORTBA TARTOZÓ GYEREKEKET VISZONT ÉRDEMES LESZ OLTANI
A szakember hozzátette: természetesen a rizikócsoportba tartozó gyermekeket érdemes lesz, tehát az elhízott, cukorbeteg, szívbeteg gyerekeket, és azokat, akik valóban nagy veszélynek van kitéve a szövődmények szempontjából, mindenképpen érdemes lesz oltani, de általánosságban érdemesebb megvárni álláspontja szerint azon országok eredményeit, ahol beoltják ezt a korosztályt. A főorvos azt is elmondta, hogy az úgynevezett újrafertőződés igen ritka, a betegségen átesettek számára pedig már egy oltás is elegendő a hosszú távú védettség kialakulásához (a korábban betegek ugyanis az első oltás után magas ellenanyag-szintet produkálnak, és ezen a második oltásdózis már nem javít számottevően).
A VÉDETTSÉG MÉRÉSE
Szlávik János úgy fogalmazott, hogy jelenleg túl nagy figyelem fordul az ellenanyagszint-mérések felé, ugyanis akár egy oltást akár egy fertőzést követő védettséget nem lehet egyszerűen ellenanyag-szintekkel meghatározni. “Senki nem tudja még, pontosan mit jelent az, ha valakinek alacsony vagy egyáltalán kimutathatatlan ellenanyagszintje van, mit jelent a közepes, és mit jelent az igen magas szint. Valószínűleg az utóbbi egy komoly védettséget jelent, de nem jelenthető ki az, hogy akinek kevés az ellenanyaga vagy nincs neki, akkor az nem védett” – magyarázta. A védettség rendkívül sokrétű és összetett: az ellenanyagszintek, a neutralizáló ellenanyagok, a sejtes védettség egyaránt ide tartozik, vagyis az ellenanyagszint “méricskélésével” nem derülhet ki, hogy valaki védett-e vagy sem. Szlávik János rámutatott: a klinikai vizsgálatok arra irányultak, hogy ha valaki oltást kap, akkor megfertőződik-e vagy sem, és ez alapján állapították meg azt, hogy egy oltóanyag hatékony-e vagy sem. “Persze mérték az ellenanyagszinteket, mérték a védettséget, de a végpont a fontos: a lényeg az az, hogy valaki megfertőződik-e avagy sem, és ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a jelenleg forgalomban lévő vakcinák védenek attól, hogy valaki megfertőződjön. Pláne attól, hogy súlyos beteg legyen vagy meghalljon” – tette hozzá. Az infektológus szerint tömegeket fogadni képes oltópontokra és regisztráció nélküli oltásra jelenleg nincs szükség, mert még nincs elegendő oltóanyag ahhoz, hogy bárki, bárhol azt a vakcinát kérje, amit szeretne.
ISKOLANYITÁS
A szakember szerint az általános iskolákat ki lehet nyitni április 19-én, mert a pedagógusok első Pfizer-oltása már két hét alatt 80 százalékos védelmet ad, a kisgyerekek pedig kevéssé fertőzőképesek. Szlávik János egyébként úgy gondolja, hogy a koronavírus velünk marad, de az emberiség le fogja győzni, tehát nem fog évről-évre visszatérni, mint például az influenza kórokozója.
Forrás: infostart.hu, hirado.hu
