Egy év után játszott újra a szegedi közönség előtt Várkonyi Attila, alias Dj Dominique, aki a szombat délutáni Sun City Retro Dj’s Party Konvoj első számú fellépőjeként pakolta a bakeliteket. A Napfény Városában felnőtt zenész exkluzív Szeged 365 interjúnkban elmesélte, mennyire fantasztikus érzés volt 5 hónap kihagyás után újra átölelni a szüleit, nomeg lepörgetni egy jó kis Sing Hallelujah-t egykori iskolája, a Ságvári előtt!
Sz365.: Közel egy éve nem léptél fel Szegeden, a kedvenc közönséged előtt. Milyen érzés volt újra bakelitet ragadni?
V.A.: Fantasztikus volt, ismersz, a szegedi közönség a mindenem, itt nőttem fel, ide köt megannyi emlék, gyakorlatilag hazajárok fellépni. Csodálatos érzés volt elgurulni a Kereszttöltés utcai szülőházam előtt és megrohantak az emlékek, amikor az egykori Ságvári elé ért a konvoj. Van egy sztorim az ott töltött éveimről. Valahogy mindig úgy jött ki, hogy köpeny nélkül mentem iskolába. Az osztálytársaim pecabot segítségével engedték le a köpenyt, amit az utcán elkaptam és felvettem, hogy ne legyen ledorgálás az érkezéskor, aztán amikor felértem, visszaadtam a gazdájának. Sosem feledem Dr. Horoczy Ferencet, aki egy nagyon elismert, egyben nagyon szigorú matematika tanár volt. Ha meglátta, hogy valamelyikünk köpeny nélkül áll a folyosón, jó erőből hátba verte, majd közölte, hogy nem fájt volna ennyire, ha lett volna az illetőn köpeny. (nevet)
Sz365.: Mi volt a most hétvégi mozgó fellépésed legemlékezetesebb pontja?
V.A.: Nehéz választani. Tarjánban és Felsővároson az erkélyekről buliztak és integettek a szegediek, Újszegeden pedig kerti sütögetésekről, bulikból rohantak ki hozzánk. Amikor a rakpartra érve megrohanták a kamiont az ott lévő fiatalok, az valami felejthetetlen volt. Látszott rajtuk, hogy először nagyon megindultak, aztán közel érve egy kicsit visszahőköltek és eszükbe jutott, hogy azért mégiscsak járványhelyzet van. A Huszár Mátyás rakpartra, az esti órákban leérve olyan érzésem volt, mint anno a Budapest Parádé nosztalgia kamionján, nagyon éltem minden percét. A legcsodásabb mégis az volt, hogy több, mint 5 hónap után újra találkozhattam szeretett szüleimmel.
81 és 83 évesek, szerencsére túl vannak a második oltásukon, én pedig a fellépés előtt maszkban, nagyon óvatosan de fel mertem menni hozzájuk. A közel fél év nagyon sok idő, bár napi szinten telefonálunk egymásnak és három hónapja az ablaküvegen keresztül elhoztuk bemutatni nekik az unokájukat, most volt az első 2021-es alkalom, hogy átölelhettük egymást.
Sz365.: Elindult a nyitás, lassan a táncos-zenés szórakozóhelyeket, rendezvényeket is engedni fogják. Mikor láthatunk legközelebb Szegeden?
V.A.: Ha jól tudom, a nyáron újra találkozhatunk az egyik tervben lévő szegedi fesztiválon, én már rettenetesen várom. Szeged egy külön helyet foglal el a szívemben, az itteni közönség mindig nyitottabb, mosolygósabb, boldogabb, mint az ország bármely más pontján. Bár a szegedi party konvoj szombaton volt, egy extra meglepetés még vasárnapra is jutott – visszamentem Budapestre, beültem a vasárnap délelőtti Retro Rádió műsoromba és mit látok az SMS falunkon? Telis-tele van szegediek üzeneteivel, hogy mennyire szerették, amit csináltunk. Ilyenkor érzi az ember, hogy mennyire fontos neki a közönsége!
3 hozzászólás