Szegedi Arcok

“Európában nem várható a korábbiakhoz hasonló, súlyos járványhullám” – exkluzív Szeged365 interjú Dr. Pardi Norberttel, Karikó Katalin kutatótársával

- Hirdetés -

Már több mint egy éve, hogy felütötte a fejét hazánkban is a koronavírus, s egyik pillanatról a másikra fenekestől felfordult a világunk. Azóta már tudjuk, hogy a járvány megfékezésének egyetlen módja van, ha minél többen beoltatjuk magunkat. Elsőként a Pfizer/BioNTech vakcinájának alapjául szolgáló mRNS-technika robbant be a köztudatba, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy eljutottunk ma odáig, hogy rendeződni látszik életünk, s erre mi, szegediek különösen büszkék lehetünk, hiszen a technika kifejlesztésében két szegedi tudós is döntő szerepet játszott, akik nevét azóta az egész világ megismerte, ők Karikó Katalin és Pardi Norbert.

De miközben önfeledten belevetettük újra magunkat a korlátozások nélküli hétköznapokba, még mindig rengeteg kérdőjel van bennünk a vakcinákkal kapcsolatban: védenek – e a vírus különböző variánsaitól, kell – e ismétlő oltás, lehet – e a vakcinákat keverni és biztonságos -e a gyerekek oltása. Ezekre a kérdésekre Dr. Pardi Norberttel, a Pennsylvaniai Egyetem kutatójával, Karikó Katalin munkatársával, az RNS-alapú technológia egyik fejlesztőjével beszélgettünk.

- Hirdetés -

“EGY AMERIKAI ELIT EGYETEMRE BEKERÜLNI KÍVÜLRŐL NAGYON NEHÉZ, NEM IS SIKERÜLT VOLNA, NINCS KARIKÓ KATALIN”

Pardi Norbert a Szegedi Tudományegyetemen végzett és itt is doktorált a Napfény városában. Karikó Katalinhoz hasonlóan ő is Kisújszálláson nőtt fel, és innen ered a két rendkívüli tudós ismeretsége és barátsága is. „Karikó Katalinnal nagyjából 20 éve vagyunk barátok, ami abból ered, hogy a családjaink már nagyon régóta ismerték egymást. Én 2001-ben, amikor a szegedi egyetem hallgatója voltam, vettem fel vele a kapcsolatot. Akkor ő már 16 éve az Egyesült Államokban élt, viszont minden évben hazajött az anyukáját meglátogatni Kisújszállásra, így az elkövetkező 8-9 évben minden nyáron találkoztunk, és tudományról, családról beszélgettünk. Már korán arra ösztönzött, hogy menjek ki az USA-ba, mert azt szerette volna, ha már a Phd-met ott csinálom, de végül a doktori fokozatot Szegeden szereztem meg. Ezt követően, 2011-ben mentem ki az Egyesült Államokba, a Pennsylvaniai Egyetemre. Egy amerikai elit egyetemre kívülről bekerülni nagyon nehéz, nem mondom, hogy lehetetlen, de ahhoz egy elképesztően impresszív tudományos előéletednek kell lennie. Nekem nem is sikerült volna jó eséllyel, ha nincs Karikó Katalin” – mesélt a kezdetekről a biokémikus, aki ezt követően a volt szegedi kutatónővel és Drew Weissmannal kezdett el együtt dolgozni az RNS-alapú vakcinálási technológia kifejlesztésén.

Fotó: Pardi Norbert Facebook oldala

PARDI NORBERT NAGY SZEREPET JÁTSZOTT A PFIZER VAKCINÁJÁNAK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ PLATFORM KIALAKÍTÁSÁBAN

„Nekem elsősorban nem is a most használt vakcina kifejlesztésében, hanem annak az alapjául szolgáló platform kialakításában volt nagy részem. Ez a platform tette lehetővé a koronavírus elleni vakcina kifejlesztését, de ezen kívül még nagyon sok mindenre használható: a vakcinálástól kezdve, az ellenanyag terápián át, tulajdonképpen amit fehérjével meg lehet csinálni, azt RNS -sel is meg lehet, sőt, még többet is” – mondta el Pardi Norbert, ahogy azt is elárulta, hogy nagyon örül a koronavírus elleni vakcina hatékonyságának, hiszen ezzel nagyon sok ember életét menthetik meg, és a platform kifejlesztésével ehhez a sikerhez ő is hozzájárulhatott. A hírnév átka azonban, hogy ilyenkor kap hideget – meleget az ember.

Fotó: penntoday.upenn.edu

NAGYON FONTOS AZ ŐSZINTE KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁS

„Az embernek sokszor ilyenkor vegyesek az érzései. Egyrészt örülök, hogy a vakcina sikeres, másrészről nagyon sok internetes támadást is kapunk, azoktól, akik egyáltalán nem hisznek a vakcinában, vagy veszélyesnek gondolják azt. Ez szomorú, ilyenkor nyilván tájékoztatni kell őket a vakcinák működéséről, és arról, hogy ezek tényleg nagyon gondosan lettek kifejlesztve, amit rengeteg teszt követett, de természetesen mindig lesznek olyanok, akiket úgysem lehet teljesen meggyőzni” – árulta el a tudós, majd hozzátette, ettől függetlenül ő az őszinte kommunikációban és a megfelelő tájékoztatásban hisz.

A képen: Balról jobbra: Pardi Norbert biológus, Karikó Katalin biológus és Szabó Gábor Tamás kardiológus Berlinben, fotó: g7.hu

“PONT EZ ENNEK A RENDSZERNEK A NAGY ELŐNYE, HOGY NAGYON GYORSAN LEHET ADAPTÁLNI EGY ÚJ ALKALMAZÁSRA”

„Tényleg igyekszünk ahol csak tehetjük kommunikálni az emberek felé, hogy maga a gondolat már évtizedek óta jelen van, Karikó Kati és Drew Weissman már 20 évvel ezelőtt, sőt Kati már lassan 40 éve, a 70-es évek végétől, még Magyarországon elkezdett az RNS terápiás célra történő használatán dolgozni. Tehát egyáltalán nem új a gondolat, csak épp az tartott legalább 15 -20 évig, hogy eljussunk odáig, hogy tényleg biztonságos és hatékony legyen, és emberekben is lehessen használni. Ez a platform 5-6 éve már a rendelkezésre áll, utána már viszonylag gyorsan ment a Covid vakcina kifejlesztése is. De pont ez ennek a rendszernek az egyik legnagyobb előnye, hogy nagyon gyorsan lehet adaptálni egy új alkalmazásra, és ezért is sikerülhetett részben ezt ilyen gyorsan létrehozni. A Moderna például 42 nap alatt megcsinálta a maga COVID-19 mRNS vakcináját a SARS-CoV-2 genetikai információjának közzététele után, azért, mert ez a platform ezt lehetővé tette” – magyarázta Pardi Norbert.

JELENLEG AZ ÖSSZES VÍRUSVARIÁNS ELLEN BIZTOSAN VÉDENEK AZ RNS OLTÁSOK

Beszélgetésünk során felmerült az a kérdés is, mi a helyzet azzal a sok vírusvariánssal, melyek felbukkanásáról szólnak a hírek. Mint megtudtuk, ha szükségessé válna, hogy változtatni kell a vakcinán, amit jelen esetben egyik mutáció sem indokol, akkor a platformnak köszönhetően valószínű, néhány hét alatt meg lehetne ezt tenni. A biokémikus elmondása alapján ezt semelyik más vakcinával nem lehet megvalósítani ennyire könnyen és ennyire gyorsan. „Jelen helyzetben az összes keringő vírusvariáns ellen biztosan védenek az RNS oltások, és szerintem a többi is, csak van, amire még nincsen publikált adat, de az RNS oltásokkal kapcsolatosan van. Szóval egyelőre az, hogy módosítani kell az RNS vakcinát, az egy elméleti lehetőség, jelen helyzetben nincs rá szükség, és én bízok benne, hogy nem is lesz. A SARS-CoV-2 egy RNS vírus és az RNS vírusokra általában jellemző, hogy elég gyorsan tudnak új vírusvariánsokat létrehozni, ennek kapcsán ebben nincsen különösebben semmi meglepő, de eddig egyetlenegy olyan mutáció sem alakult ki, amelyik ellen tényleg komolyan visszaesne a vakcinák hatékonysága”

Fotó: docplayer.hu

“NEM HIBÁZTATOM AZOKAT, AKIK BIZONYTALANOK ABBAN, HOGY GYERMEKEIKET BEOLTASSÁK – E, VAGY SEM”

Sokan azonban nem is attól félnek, hogy a vakcina felvétele során lép fel valamilyen mellékhatás, hanem attól, hogy nem tudni, a jövőben okoz – e bármilyen egészségügyi problémát. A kérdés pedig még inkább aggodalomra ad okot, ha nem csak önmagunk oltakozásáról kell döntenünk, hanem gyermekeinkéről. „Nem hibáztatom azokat, akik bizonytalanok abban, hogy gyermekeiket beoltassák – e, vagy sem, ez természetes és érthető reakció a szülők részéről. A hármas fázisú klinikai vizsgálatok nagyjából egy bő éve indultak el, mind a Moderna, mind a Pfizer esetében olyan 40-50 ezer ember bevonásával. Ez már egy elég szép szám, viszont ebben nem voltak 16 évnél idősebbek, sőt a Modernáéban csak 18 év felettiek voltak. Mindenki nyugodtabb lenne, ha azt mondhatnánk, hogy eltelt 5 – 10 év és minden rendben van, de sajnos ez egy olyan pandémiás szituáció, amelyben ezt nem tudjuk megtenni. Én nem látok olyan hosszú távú hatást, ami miatt aggódni kellene, de kétségtelen tény, hogy nem áll a rendelkezésünkre 10 évre visszamenőleg erre vonatkozó adat, főleg ebben a fiatal populációban. De tényleg szeretném hangsúlyozni, hogy semmi nem támasztja alá, hogy ettől rettegni kellene” – árulta el Pardi Norbert, majd hozzátette, az viszont nagyon pozitív, hogy a felnőtteket is beleértve most, hogy már egy év eltelt a hármas fázisú klinikai vizsgálatok óta látható, hogy jól vannak az emberek, nincs semmi olyan dolog, ami miatt aggódni kellene. „Egymillió emberből három-hat embernél anafilaxiás sokkot okoz az oltás, mert valamiért nagyon érzékenyen reagál az immunrendszerük, de az az igazság, hogy ez az összes többi vakcina esetében is igaz, csak ez most rendkívüli módon ki van hegyezve, mindent nagyon közelről nézünk”.

“VALÓSZÍNŰLEG MINDEN TOVÁBBI NÉLKÜL KEVERHETŐEK A VAKCINÁK”

Az utóbbi időben felmerült a különböző vakcinák keverésének a lehetősége is. A tudóst erről is megkérdeztük, hogyan látja a kérdést. „Valószínűleg minden további nélkül keverhetőek a vakcinák. Minden oltóanyag és gyógyszerfejlesztésnél az az óvatosság oka, hogy olyat nem szoktak ajánlani, amit előtte nem teszteltek. De ez nem azt jelenti, hogy az nem működne jól, vagy ne lenne biztonságos. Például kismamáknak és szoptatós anyukáknak is először nem azért nem ajánlották az oltást, mert nem biztonságos, hanem mert először le kellett tesztelni, és mikor látták, hogy rendben van a dolog utána már javasolták a Pfizert ennek a csoportnak is. Szerintem nem probléma, de egyelőre ott tartunk, hogy amíg ez nincs letesztelve, addig nem szívesen ajánljuk a vakcinák keverését.”

A BEOLTOTTSÁGNAK KÖSZÖNHETŐEN EURÓPÁBAN NEM VÁRHATÓ A KORÁBBIAKHOZ HASONLÓ SÚLYOS HULLÁMA A JÁRVÁNYNAK

Pardi Norbert azt is elárulta, bár jelenleg ezen a ponton nem lehet biztosat mondani, de véleménye szerint nem lesz indokolt évente megismételni az oltást, akár 2-3 év is eltelhet a második és harmadik oltás között. Ezt az boríthatja fel, ha olyan variáns jönne be, ami ellen nem véd a jelenlegi vakcina. Ugyanez a helyzet a negyedik hullám kérdésével. A beoltottságnak köszönhetően Európában nem várható a korábbiakhoz hasonló súlyos hulláma a járványnak, de ez is attól függ, megjelenik – e olyan mutációja a vírusnak, ami ellen az oltások nem védenek. Szerencsére jelenleg ilyen variáns nincs, bízhatunk a jelenlegi vakcinák hatékonyságában.

- Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb