A kutatások élén jár az SZBK és az SZTE: immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak a kutatók

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának kutatói immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak azzal a céllal, hogy azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a terápiára adott egyéni immunválaszt – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel pénteken.

A kutatócsoport – Pál Csaba és Manczinger Máté vezetésével – megvizsgálta, hogy a tumorok molekuláit az immunrendszer számára láthatóvá tevő különböző HLA-molekulákat hordozó tumoros betegek hogyan reagálnak az immunterápiára. Azt tapasztalták, hogy bár a “svájci bicska” HLA-változatok valóban nagyobb eséllyel mutatják be a tumorok megváltozott fehérjéit az immunrendszer számára, az ezeket a változatokat hordozó betegek mégis rosszabb túlélést mutatnak. A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy mi állhat ennek a hátterében – olvasható a közleményben.

AZ IMMUNTERÁPIA AZ UTÓBBI KÉT ÉVBEN TERJEDT EL

Mint az összegzésben kifejtik, az immunrendszer alapvető szerepet játszik a fertőzések legyőzésében és a tumorsejtek elpusztításában, ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy a saját, egészséges sejtjeinket ne támadja meg. A tumorellenes immunterápia az utóbbi két évtizedben terjedt el. A terápia segítségével lehetővé vált az előrehaladott stádiumú rákbetegek hatékony kezelése is, ezáltal forradalmasította az onkoterápiát. A kifejlesztésében részt vevő kutatók, James P. Allison és Hondzso Taszuku, munkásságukért orvosi Nobel-díjat kaptak 2018-ban. A terápia a szervezet tumorellenes immunválaszát erősíti fel, amely akár áttétes tumorok teljes elpusztítását is eredményezheti. Ezáltal az immunterápia óriási lépés volt az előrehaladott tumorok kezelésében. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a betegeknek egy jelentős hányada nem reagál rá, ezért kulcsfontosságú azoknak a tényezőknek az azonosítása, amelyek meghatározzák a terápiára adott immunválaszt.

AZ IMMUNVÁLASZNAK EGÉSZ ÉLETÜNKBEN RENDKÍVÜLI A JELENTŐSÉGE

Az összegzésben hangsúlyozzák, hogy a megfelelő tumorellenes immunválasznak nem csak az immunterápia során, hanem egész életünkben rendkívüli a jelentősége. Ezt bizonyítja az is, hogy azok az emberek, akik súlyos immunhiányos betegségben (például AIDS) szenvednek, sokkal fogékonyabbak tumoros megbetegedésekre. A jövőben a kutatók tervei között szerepel annak vizsgálata, hogy a “svájci bicska” HLA-molekulák hordozása önmagában fogékonnyá tesz-e tumoros megbetegedésre azáltal, hogy elégtelen tumorellenes immunválaszt eredményez. A vizsgálat eredményeit bemutató tanulmány a Nature Cancer című szakfolyóiratban jelent meg július 8-án.

Pál Csaba egyébként idén megosztott Akadémiai Díjat is kapott. Erről bővebben itt:

Forrás: MTI