Kodácz Csengele, az intézmény marketing vezetője az MTI-nek elmondta, pénteken a skanzenben, a szeged-alsóvárosi portán kézműves játszóház várja a családokat, a makói parasztházban pedig terményvetélkedőt tartanak.
A látogatók feladata volt többek között felismerni a betakarított gabonaféléket és kitalálni, mennyit nyom egy búza- vagy rozsszem. Az udvaron bemutatták, hogyan zajlott egykor a kézi malmos őrlés, a munkába a vendégek is bekapcsolódhatnak.
ÍGY KÉSZÜL A KOVÁSZ
A hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörben ki-ki megtanulhatta, hogy miként készíthető és tartható életben a kovász, az otthoni kenyérsütésre készülők pedig egy indulókészletet is hazavihetnek. Természetesen a kenyérsütés sem maradhat ki a programok közül, az olvasókör udvarán, a kemencében készültek a friss, ropogós cipók.
A magyar mezőgazdaságban az 1920-as és 1950-es évek között általánosan használt erőgépek voltak a Hofherr-traktorok. Pénteken egy ilyet mutattak be a malom mellett.
MAGYAROK KENYERE ÓPUSZTASZEREN
Újabb mérföldkőhöz érkezett az idén 11 éves Magyarok Kenyere jótékonysági program, hiszen már több mint százszorosára nőtt a búzaadomány mennyisége az első évhez képest. 2021-ben is több ezer gazda ajánlott fel búzát a rászoruló magyar gyermekeknek és családoknak, amelyet idén augusztus 6-án, Ópusztaszeren ünnepélyes keretek között öntöttek össze. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyarok lakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók magyar gyermekeket segítő szervezeteknek, határainkon innen és túl, közel százezer határon inneni és túli magyar gyermek és család mindennapi kenyeréhez járulva ezzel hozzá. A magyar gazdáknak hála, a program első évében összegyűjtött 10 tonnát egy évtized alatt sikerült százszorosára növelni, hiszen a búzaadomány tavaly már az 1100 tonnát is meghaladta.
Via: MTI
