A magyar válságkezelés a világ élvonalához tartozik – fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Tihanyban zajló Tranzit című közéleti évadnyitó rendezvényén a hétvégén. Mint mondta, a gazdaság teljesítménye mára meghaladta a válság előtti szintet, az iparé például 22 százalékkal magasabb a 2019-eshez mérve.
A politikus által elmondottak, a számokra fókuszálva:
- A kormány 1435 Magyarországon működő vállalattal kötött szerződést, amelynek eredményeképpen tavaly, a válság évében 1700 milliárd forint értékű beruházás indult el 474 milliárdos állami támogatással.
- Mint mondta, az országban a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian, mint most, amikor 4,7 millió adófizetőt tartanak számon, miközben világszinten 114 millió munkahely veszett el.
- A külgazdasági és külügyi tárca vezetője felidézte, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök és az oltóanyagok beszerzéséért folytatott küzdelmet nemzetközi szinten “vadnyugati körülmények” jellemezték, a kereslet és a kínálat messze elszakadt egymástól. Hozzáfűzte: az utóbbi bő tíz év nyugodt és a nemzeti érdeken alapuló külpolitikájának volt köszönhető, hogy Kínától és Oroszországtól is az elsők között jutott oltóanyaghoz a Magyarország.
- Naponta 30 millió euró veszteséget jelentett Magyarországnak a gazdaság leállása, így a másfél hónapnyi előny az újranyitásban más uniós országokhoz képest hatalmas károktól kímélte meg a gazdaságot, nem beszélve az emberéletekről, amelyeket sikerült megmenteni az oltásokkal – vélekedett a miniszter.
Szijjártó Péter a fináléban az afganisztáni helyzetről beszélve azt mondta, hogy a mentési akciók lezárását követően szükséges kivizsgálni, hogy kik hibáztak, hogyan fordulhatott elő az, hogy 3 nap alatt gyakorlatilag romokba dőlt 20 év munkája. A külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatott arról, hogy Magyarország kimenekítette a katonáival együttműködő helyieket, véleménye szerint minden ország saját felelőssége, hogy ezt megtegye.
