“Az oltásokkal már nem tudjuk megfordítani a negyedik hullám történéseit, szigorítások kellenek” – exkluzív Szeged365 interjú Boldogkői Zsolttal

A tavalyi évhez hasonlóan idén ősszel is berobbant a koronavírus újabb hulláma. Főleg az utóbbi hetekben a fertőzöttek számának növekedési üteme lényegesen megnövekedett, ami magával hozza a kérdést, vajon szükséges -e további szigorítások újbóli bevezetése, kezdve a kiterjedtebb maszkviseléstől a kijárási tilalomig. Kell-e a harmadik oltás, vagy hogyan motiválhatóak a vakcina felvételére azok, akik még egyáltalán nem oltatták be magukat? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk exkluzív Szeged365 interjúnkban dr. Boldogkői Zsolttal, az MTA doktorával, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával.

KÉT EGYMÁSSAL ELLENTÉTES HATÁSÚ JELENSÉG FIGYELHETŐ MEG: AZ EGYIK CSÖKKENTI, MÍG A MÁSIK NÖVELI A JÁRVÁNY INTENZITÁSÁT

A mikrobiológus professzor elmondta, hogy két óriási változás látható a tavalyi őszi hullám és az idei között, mégpedig, hogy Európa védettségi szintje megemelkedett az oltásoknak köszönhetően, viszont megjelent egy még jobban terjedő variáns, ami ráadásul virulensebb is. Ez azt jelenti, hogy komolyabb egészségügyi komplikációkat okozhat. Tehát két olyan jelenség figyelhető meg most, ami egymással ellentétes hatást vált ki: az egyik csökkenti, míg a másik növeli a járvány intenzitását. „Azt újdonságként el lehet mondani, hogy most főként keletről, dél-keletről nyomul a járvány Magyarország felé. Míg tavasszal és nyáron vezetők voltunk az oltások tekintetében, most viszonylag lemaradtunk, és ennek oka az oltásellenesség. Kialakult nálunk is az a Kelet-Nyugat vakcinaszakadék, ahol kevesebben oltatják magukat. Kelethez képest jól teljesítünk, de a Nyugathoz képest le vagyunk maradva”, véli a professzor.

A HARMADIK OLTÁS FELVÉTELÉVEL A BEOLTOTTSÁGI SZINTÜNK NEM FOG NÖVEKEDNI, VISZONT A VÉDETTSÉGI SZINTÜNK IGEN

Mint mondta, egy globális oltási kampányt a járvány közepén nem feltétlenül célszerű indítványozni, hiszen az egész le fog csengeni, mire egy ilyen kampány végigpörögne, viszont egyénileg, kisközösségekbe a harmadik oltás felvétele jó ötletnek bizonyulhat. A harmadik oltás felvételével a beoltottsági szintünk nem fog növekedni, viszont a védettségi szintünk igen. Elsősorban az időseket kellene beoltani, mert függetlenül a vakcinától az ő védettségük nem olyan mértékű, mint egy egészséges fiatalnál. Az idősek különösen veszélyeztettek, számukra fontos lenne a harmadik oltás felvétele.

A SZIGORÍTÁSOK BEVEZETÉSÉNÉL SZÉT KELLENE VÁLASZTANI AZ OLTATLANOKAT ÉS OLTOTTAKAT

„Mivel egy oltási kampánnyal már nem tudjuk megfékezni a járvány negyedik hullámát, ezért nincs más lehetőség, mint újra bevezetni a korlátozásokat. Itt két szempont is van, az egyik az, hogy az oltatlanok jobban terjesztik a vírust és fogékonyabbak is a fertőzésre, ráadásul a kialakuló egészségügyi probléma is sokkal nagyobb kockázatokat jelenthet számukra, ezért egy differenciálást lenne érdemes tenni ebben a tekintetben. Másrészt, ha más szigorítások vonatkoznának az oltatlanokra, az motiváció is lehet a további vakcinák felvételére. Ez nem egy büntetés, egyszerűen ők maguk jobban fertőznek és jobban ki is vannak téve a fertőzésnek”, közölte a professzor.

AZ OLTÁSELLENESSÉG FŐ HANGADÓI A SZABADSÁGÉRT KÜZDENEK, MÉGIS MINDENT MEGTESZNEK AZÉRT, HOGY EZ A SZABADSÁG NE KÖVETKEZZEN BE

“Az oltásellenesség fő hangadói a szabadságért küzdenek, a szabad életért, de mindent megtesznek azért, hogy ez a szabadság ne következzen be, és ez nagyon káros”, közölte Boldogkői Zsolt, majd azt is hozzátette, hogy azért a társadalomban van még tartalék, akiknek nem volt lehetőségük az oltás felvételére. Például az időseknek elzárt falvakban, akiknek nem olyan könnyen elérhető az internet. Nem tudni pontosan a számukat, de az is lehet, hogy jelentős, másrészt az immunrendszernek van egy bizonyos felejtése is. Magyarországon a keleti vakcinák behozatalával korán kezdődött az oltási kampány, amitől már távol vagyunk, a harmadik oltás felvétele ezért is javítaná a helyzetet.

CSAK OLYAN MOTIVÁCIÓVAL LEHET SOKAKAT RÁVENNI AZ OLTÁS FELVÉTELÉRE, HA SZIGORÍTÁSOKAT VEZETÜNK BE

De hogyan lehetne majdnem egy év távlatából az oltás felvételére ösztönözni az elutasítóakat és a bizonytalanokat? „Az oltáselleneseknek pszichológiai motivációi vannak. Bármiféle tényt közöl velük az ember kimagyarázzák, megpróbálják elkerülni a szembesülést, ezért őket intellektuálisan meggyőzni nem lehet, hiszen van egy tévképzetük, amelyhez ragaszkodnak. Csak olyan motivációval lehet közülük sokakat rávenni az oltás felvételére, hogyha szigorításokat vezetünk be, ha a védettségi igazolványhoz szigorúbb feltételeket kötünk”, vélekedett a mikrobiológus professzor, aki azt is elmondta, nem tartja jó ötletnek, azt a felfogást, miszerint hagyjuk, hogy végigsöpörjön rajtunk a járvány, hiszen előbb-utóbb úgyis mindenki elkapná a vírust.

ABBAN A HELYZETBEN VAGYUNK, HOGY AZ OLTÁSOKKAL MÁR NEM TUDJUK MEGFORDÍTANI A NEGYEDIK HULLÁM TÖRTÉNÉSEIT

„Vannak olyan hangok, akik azt mondják, rá kellene engedni a társadalomra a vírust, de a modern tudományalapú orvoslás azért alakult ki, hogy a darwini mechanizmusokat megpróbálja kiküszöbölni. Az, hogy a vírus úgyis megfertőz mindenkit, nem biztos, hogy igaz, másrészről, ha így is van, nem mindegy, hogy oltottan fertőz meg minket, vagy oltatlanul. Ezért gondolom úgy, hogy a vírus ráengedése a társadalomra katasztrófa közeli állapotokat idézhet, de hozzá kell tenni, hogy a járvány egy soktényezős nagyon komplex dolog, nem lehet sose biztosat mondani, de félő, hogy ez következne be”, mondta el a professzor, aki szerint most már abban a helyzetben vagyunk, hogy az oltásokkal nem tudjuk megfordítani a negyedik hullám történéseit, egyénileg tudunk tenni a saját és családunk érdekében, de össztársadalmi szinten már nem, ezért egyetlen megoldás az, hogy korlátozzunk.

DIFFERENCIÁLÁSRA LENNE SZÜKSÉG A SZIGORÍTÁSOK TEKINTETÉBEN

„Egyre több tanulmány jelenik meg arról, hogy a maszkhasználat jelentősen lecsökkenti a fertőzés veszélyét, ezért én azt mondanám, hogy azt már most be kellene vezetni. Az igazi megoldás az oltás, de ez nem azt jelenti, hogy a korlátozásoknak és a maszkhasználatnak ne lenne értelme. A kijárási tilalom is jó ötlet, de elsősorban az oltatlanokra alkalmazva. A differenciálást én megtenném, nemcsak mint a motiváció módszere, hanem mert logikus lépés lenne”, mondta el Boldogkői Zsolt.

Ha többet szeretnél tudni a témáról, hallgasd meg a teljes interjút is Dr. Boldogkői Zsolttal.