Szegedtől karnyújtásnyira, félórányi autóútra fekszik Üllés. A nagyközség kezdetben Kiskundorozsma része volt, Árpádközpont néven, majd 1949-ben alakult önálló településsé. Nem is hinnénk, hogy ez a hely, mennyi történelmi emléket őriz a mai napig hosszú, kalandos múltjából, amelyeket mai Urbex365 rovatunkban igyekeztünk nektek felderíteni.
ELSŐ ÁLLOMÁSUNK A MAJÁLIS ERDŐ, MELY MEGHATÁROZÓ SZÍNTERE VOLT A HELYIEK KÖZÖSSÉGI ÉLETÉNEK
Ebben Nagy Attila, Üllés polgármestere volt a segítségünkre, aki megmutatta számunkra a település rejtett kincseit. Elsőként ahhoz az erdei pihenőhöz vezetett utunk, amely az 1960-as évektől meghatározó színtere volt az itt élő embereknek. A Majális erdő az úttörő és kisdobos mozgalom helyszíneként szolgált, de ennél jóval többet jelentett az üllésieknek. A helyiek jellemzően május elsején látogattak ki ide, de sok családi rendezvényt is tartottak itt. A bográcsokban főtt a paprikás krumpli, a gyerekek a fák között szaladgáltak és az emberek közben jókat beszélgettek.
AZ ITT ÁLLÓ FAHÁZ, VAGY MENEDÉKHELY GERENDÁI MA IS ŐRZIK AZ ITT SZÖVŐDÖTT SZERELMEK EMLÉKÉT
Az egykori mozgalmas életre emlékeztet a tisztás szélén álló faház, amely mára kissé megrogyva, hiányos tetővel állít emléket a valaha volt szép időknek. A menedékhely gerendáiba vésett monogramok még ma is őrzik az egykor itt szövődött szerelmek múlhatatlanságát, melyekről Nagy Attila elárulta, sok név mögött ő még látja a régi arcokat is.
EGYKOR ITT VOLT MEGTALÁLHATÓ A CSENDŐRLAKTANYA, AMIT ELTÜNTETTEK AZ UTOLSÓ TÉGLÁIG
Az erdei pihenőhely területén feküdt az 1920-as években a csendőrlaktanya, vagy leventelaktanya, ami után a második világháborút követően egy darab tégla se maradt meg az utókornak. Bevált szokása volt ugyanis az akkori rendszernek, hogy téglánként hordják el annak a tanúbizonyságát is, hogy itt élt valamilyen földesúr, volt valamilyen nagy uradalom, a helyébe pedig mindent elfedő erdőt ültettek.
HASONLÓ SORSRA JUTOTT AZ ISMERT BORÁSZ, BOHN JÓZSEF GAZDASÁGA IS
Hasonló sorsra jutott Bohn József szőlész-borász nemesítő hatalmas gazdasága is. Bohn József a trianoni békediktátum után eladta horgos-királyhalmi és ludaspusztai szőlőbirtokát, valamint a szegedi Vár utcai, jól menő vendéglőjét is, hogy azoknak árából, 160 katasztrális holdas, homoki birtokot vásároljon Árpádközponton (a mai Üllésen) és itt megalapította a Bohn-gazdaságot. 1930-ban itt nemesítette az Irsai Olivérnek keresztelt új szőlőfajtát, amit kedvenc unokájáról nevezett el.
ÜLLÉSI BARANGOLÁSAINK EGY HÉT MÚLVA FOLYTATÓDNAK
Urbex365 rovatunk következő részében folytatjuk utunkat Üllés kincseit és emlékeit követve, megtudhatjátok például ki is volt Wolf Miksa, vagy miért nevezik Zsidó erdőnek az egyik legszebb természetjáró helyet a településen.
Operatőr: Magyar Andor, szeged365.hu
2 hozzászólás