Aggasztó a helyzet a Tiszán, az elmúlt években 180 tonna hulladékot távolítottak el a folyóból és árteréből, miközben Szeged folyója a mikroműanyag-szennyezettséggel is küzd.
KILOGRAMMONKÉNT DRÁMAIBB A HELYZET, MINT AZ INDIAI GANGESZ ESETÉBEN
“A víz felszínén is sok sodródó műanyagot lehet látni, de sokkal több van azokból, amiket szabad szemmel nem láthatunk. A mikroműanyagok a nagyobb darabok töredezésével és a szennyvízzel jutnak a folyóba” – nyilatkozta az Indexnek Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem docense. A kutató a Tisza mikroműanyag-szennyezettségét egy összehasonlítással szemléltette:
A Tisza üledékében 3-4 ezer mikroműanyag van kilogrammonként, amivel még az indiai Gangeszen is túltesz.
További probléma, hogy ezek a műanyagok nagyon lassan bomlanak le, mint Kiss Tímea elmondta, típustól függően vannak olyanok, amelyek 500-1000 évig is megmaradnak a természetben. A műanyagok különböző színűek, sűrűségűek, amit adalékanyagokkal érnek el, éppen ezért a mikroműanyagok is káros vegyi anyagokat tartalmaznak.
180 TONNA HULLADÉKOT TÁVOLÍTOTTAK EL
A Tisza teljes hosszának feltérképezésével zárult az a határokon átnyúló program, amelyet a Tiszai PET Kupa két évvel ezelőtt indított el a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) támogatásával. A “Tiszta víz, boldog Tisza” program során a PET Kupa szakemberei, önkéntesei és hulladékgazdálkodási szakértői mérték fel a műanyagszennyezés gócpontjait, fejlesztették az online adatbázist, hogy minden eddiginél hatékonyabbá váljon a Tisza vízgyűjtő területén kifejtett folyóvédelmi tevékenység.
Mint az Index írja, az évek során eddig 180 tonna hulladékot távolítottak el a Tiszából és annak árteréből.
Az online tiszai hulladéktérkép 2793 különböző mértékben szennyezett és 300 megtisztított területet mutat a folyó és mellékfolyóinak magyarországi szakaszán. Ha a környező országokat is hozzászámoljuk, 387 megtisztított területet és 3865 bejelentett szennyezést láthatunk.
FŐKÉNT KÜLFÖLDRŐL JÖN A HULLADÉK
“A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2004-től tapasztal rendszeresen külföldi eredetű kommunális hulladékszennyezést, leggyakrabban a Tiszán, de időről időre a Szamos folyón is” – nyilatkozta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, aki elmondta, hogy a szennyezést az váltja ki, hogy a külföldi vízgyűjtőn a lakosság a hullámterén rakja le a háztartási szemetet. Az ott szabálytalanul halmozódó hulladékot a kialakuló árvizek magukkal ragadják és hazánkba szállítják.
Forrás és fotók: Index
