A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája a kiadott végzésével mellőzte Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását. Mint kiderült, az elítélt nehezen fogadja el a szabályokat, megbánás nem jellemzi. A jelen eljárásban együttműködésre nem hajlandó, sőt, idén is rendzavaró magatartást tanúsított.
Horváth-Tóth Imola, a bíróság szóvivője az MTI-vel közölte, a fogvatartottat a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt sújtotta életfogytig tartó szabadságvesztéssel, melyből legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A jogerős döntés szerint legkorábban 2019-ben lehetett volna feltételes szabadságra bocsátani az elítéltet, erre azonban akkor sem került sor.
NEHEZEN FOGADJA EL A SZABÁLYOKAT, MEGBÁNÁST SEM TANÚSÍT
A törvényi rendelkezések és a töretlen bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem automatikusan járó jogosultság az elítélt számára, hanem az összetett törvényi feltételek mellett is csupán adható lehetőség, feltéve, hogy a szabadságvesztés büntetés célja az elítélt szabadon bocsátásával is elérhető. Az elítélt nehezen fogadja el a szabályokat, megbánás nem jellemzi. A jelen eljárásban együttműködésre nem hajlandó, sőt, idén is rendzavaró magatartást tanúsított. Összességében ezért továbbra sem lehet arra következtetni, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna. A bíróság döntött arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy év elteltével ismételten meg kell vizsgálni. A bíróság végzésével szemben az elítélt védője fellebbezett, így a végzés nem jogerős.
NÉGY EMBER MEGGYILKOLÁSÁÉRT ÍTÉLTÉK EL
A Legfelsőbb Bíróság Magda Marinkót egy orosházi asszony meggyilkolásáért, valamint egy Kecskeméten elkövetett hármasgyilkosságért ítélte el. A hidegvérrel, embertelenül és nagy szervezettséggel végrehajtott bűncselekmények félelmet idéztek elő az országban. A szerb állampolgárságú férfit a szegedi Z. Nagy család meggyilkolásával is megvádolták, de ebben az ügyben a Fővárosi Bíróság, majd a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság nem találta bizonyíthatónak a bűnösségét. Szerbiában a bíróság a férfit távollétében – a Vajdaságban elkövetett bűncselekmények miatt – halálbüntetéssel sújtotta, melyet a halálbüntetés eltörlése után – 40 év szabadságvesztésre változtattak át.
Egy hozzászólás