Választási földrajz: az ellenzéki többségű körzetekben jóval kevesebben mentek el voksolni, mint 2018-ban

Az ellenzéki többségű körzetekben jóval kevesebben mentek el voksolni, mint 2018-ban – elemezte a helyzetet a Választási Földrajz. Mint írják, ez viszont tényleg azt jelenti, amire a cím is utal: azokon a településeken jelentősen nőnie kellene a részvételnek, ahol az ellenzéki többség a jellemzőbb ahhoz, hogy kiélezett küzdelem legyen a végére.

KÉTHARMAD NEM LESZ, EGY 110-120 MANDÁTUMOS FIDESZ GYŐZELEM SANSZOSABB

A Választási Földrajz szerint így sem valószínű a kormánypárti kétharmad, de egy 110 és 120 mandátum közötti Fidesz győzelem annál inkább. A délelőtti adatok elemzésekor is arra jutottak, hogy „a Fidesznek kedvezően alakul a helyzet”, miután 9 és 11 óra között a kisebb lakónépességű települések voltak a leginkább aktívak, így majdhogynem felzárkóztak a 2018-as részvételi szinthez, míg a településhierarchián felfelé lépkedve egyre alacsonyabb a részvétel a négy évvel ezelőttihez képest.

Mindez az elemzés szerint a kormányzópártnak lehet kedvező, hiszen 2018-ban pont ezeken a területeken tudták a legnagyobbat javítani korábbi eredményükhöz képest, ráadásul nem látszódik az, hogy ez bármiben jelentőset változott volna négy év alatt – írták, hozzátéve, hogy a különbség akár annak is betudható, főként a nagyobb településeken alakultak ki hosszabb sorok a szavazóhelyiségek előtt.

ÍGY LÁTJÁK CSONGRÁD-CSANÁD MEGYE LEGIZGALMASABB VÁLASZTÓKERÜLETÉT

A Csongrád-Csanád megye 4-es kerületben MZP elkezdhet reménykedni, ugyanis Hódmezővásárhelyen kiugróan magas a részvétel akár 2018-hoz képest is, viszont országosan még mindig a Fidesz-KDNP többséggel jellemezhető települések állnak közelebb a 2018-as szintjükhöz részvétel tekintetében – írták egy következő posztjukban. “Izgalmas lesz, hogy mi lesz a maradék két napközbeni részvételi adatban” – zárta elemzését a Választási Földrajz.