Útravalóul pár gondolat, ezek a húsvét legfontosabb üzenetei Serfőző Levente oktatási helynök, Czagány Gábor és Kyle Eckhart lelkészek tolmácsolásában

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, nagyon fontos üzeneteket hordoz magában, amelyekből a ma embere építkezhet, feltöltődhet és útravalóul magával viheti a mindennapokban. Ünnepi cikksorozatunkban Dr. Serfőző Levente szeged-csanádi egyházmegyés pap, oktatási püspöki helynök, Czagány Gábor, a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet Keresztpont Közösségének lelkésze és Kyle Eckhart, a szegedi Golgota gyülekezet lelkipásztora osztotta meg velünk húsvéti gondolatait. Most összeszedtük nektek egy csokorba a legfontosabbakat.

DÖNTÉS KÉRDÉSE A HÁBORÚ, DE UGYANÚGY A BÉKE IS

Ahogy Dr. Serfőző Levente szeged-csanádi egyházmegyés pap, oktatási püspöki helynök mondta, azt kell tudatosítanunk, hogy maga a passió, Jézus szenvedéstörténete és feltámadása nem csupán egy történelmi, múltbeli esemény, hiszen a passió, a szenvedéstörténet folytatódik az emberiség történetével. Ezt látjuk, ezt tapasztaljuk napjainkban, amikor a szomszédunkban háború dúl és emberek veszítik el életüket, egzisztenciájukat, családtagjaikat és barátaikat a háború borzalmai közepette. Ez a passió ma is itt zajlik közöttünk. S, hogy ebből a passióból, ebből a mélypontból van lehetőség kilépni, a béke felé lépéseket tenni, talán ez a ma emberének a húsvét nagy üzenete. “Ez döntés kérdése: döntés kérdése a háború, de ugyanúgy a béke is. A háború, bár itt zajlik a szomszédban, de köztünk is háború dúl: sokszor egészen banális dolgokból tudunk viszályt szítani. Tegyük le a szavak, az akaratosság, az irigység és a rosszindulat fegyvereit és próbáljuk felölteni magunkra a békesség ruháját” – hangsúlyozta Levente atya.

NE RENDELJÜK ALÁ A HITÜNKET A POLITIKÁNAK

Czagány Gábor, a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet Keresztpont Közösségének lelkésze elmondta, a húsvét üzenete, az, hogy zárjuk le a múltat, és éljünk az újrakezdés lehetőségével nem is lehetne aktuálisabb, mint most, a választások után, amikor a politikai ellenérzések, viszályok megosztottá teszik az embereket, barátokat, de még családtagokat is. “A keresztények között főleg most felerősödött az az üzenet, hogy ne rendeljük alá a hitünket a politikának. Be lehetne temetni ezeket a mély árkokat, de ehhez egy következetes, hosszú éveken át tartó, erre törekvő magatartás kell, hogy hitelessé váljon. Én abban hiszek, hogyha erős közösség virágzik egy-egy városban, akkor az képes oldani ezeket a viszályokat, feszültségeket” – osztotta meg gondolatait velünk a lelkész.

AMERIKÁBAN SOKKAL NYITOTTABBAN KEZELIK A HITET AZ EMBEREK, MÍG ITTHON INKÁBB MAGÁNÜGYKÉNT TEKINTENEK RÁ

Kyle Eckhart, a szegedi Golgota gyülekezet lelkipásztora úgy látja, noha hazánkban is ünnepekkor többen tiszteletét teszik a szentmiséken, de Amerikában mégis nagyobb számban jelennek meg a templomban, a gyülekezetben az emberek. A lelkipásztor szerint ennek történelmi okai lehetnek. Míg Amerikában sokkal nyíltabban gyakorolhatták a hitüket az emberek, sokkal inkább a kultúrájuk részévé vált, nálunk viszont a kommunizmus rányomta a bélyegét a hitéletre. “Az idősebbek mesélték nekem, hogy a kommunizmus alatt szinte kihaltak a templomok, az emberek titokban jártak a misékre, Isten eltűnt a közéletből. Ezzel szemben Amerikában Isten mindig is része volt a hívők életének” – véli Kyle Eckhart, bár hozzátette, ez a fajta aktív hitélet megkopni látszik az Egyesült Államokban is, ennek ellenére még mindig elmondható, hogy sokkal nyitottabban vállalják a hitüket, itthon inkább magánügyként kezelik azt az emberek.