A hölgyeké lesz a főszerep a Reök-palota legújabb kiállításán: öt szegedi alkotónőnek állítanak emléket

A századelő Szegedjét meghatározó nőalakokról szóló kiállítás nyílik a Reök-palotában. Az izgalmas tárlat európai uniós társfinanszírozással valósul meg, és május 7. és június 12. között várja majd a középpontjában álló öt hölgy életműve iránt érdeklődőket – írja az intézmény sajtóközleményében.

Várostörténeti jelentőségű kiállításnak ad otthont a szegedi REÖK. A Sorsok és utak – „Mint zöldellő fa holt kövek közül” című tárlat a kultúra és művészet öt olyan képviselőjének állít emléket, akik a 20. század első néhány évtizedében éltek, alkottak a Napfény Városában, és bár tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Szeged a ma is ismert kultúrközponttá válhasson, napjaink köztudatában rendszerint nem kapják meg az érdemeiknek kijáró elismerést.

MINDANNYIAN HOZZÁTETTEK A SZÁZADELŐ SZEGEDJÉNEK SZELLEMI FELVIRÁGZÁSÁHOZ

Bäck Manci és Kárász Judit fotográfusok, Kukovetz Nana, Vass Vera festőművészek és Fischhof Ágota, az első képesített magyar könyvtáros, „Szeged múzsája”, személyiségükkel, ragyogó tehetségükkel egytől egyig hozzátettek a századelő Szegedjének szellemi felvirágzásához. Ez az öt hölgy, ugyan más-más okokból, s részben talán éppen női mivoltukból is fakadóan mégsem tudta egészen kibontakoztatni ígéretes életművét. Őket mutatja be a Regionális Összművészeti Központ legújabb tárlata, amely egy izgalmas kisfilmmel is felidézi művészetüket, életüket, személyiségüket. Az első emeleti kiállítótérben berendezett tárlaton emellett megjelennek ezen művészek saját alkotásai és több neves kortársuk róluk vagy éppen nekik készült művei egyaránt, köztük Moholy-Nagy László Fischhof Ágota-portréja, a „Tahiti Madonna”. A kiállítás arra keresi a választ, milyen szerepet játszottak ezek a nőalakok koruk, az 1910-es, ’20-as, illetve 1930-as évek Szegedjének kulturális pezsgésében; egyúttal megkísérli átfogó bemutatásukkal visszaemelni életművüket napjaink köztudatába.