Pár évtized múlva délkeleten, Szeged térségében lesz a legrosszabb lakni: hosszú hőhullámokat, és 45 fokos nyarat jósolnak
Amennyiben nem teszünk semmit, akkor Magyarország egyes részein olyan hosszúságú és intenzitású hőhullámok lesznek nyáron már egy emberöltő múlva, hogy az az elviselhetőség határát súrolja. Egy 45 fokos csúcshőmérséklet nem csak emberi szervezetet viseli meg, de az infrastruktúra is megszenvedi – derül ki a Másfélfok.hu-n közzétett elemzésből, amelyet a napi.hu szemlézett. Mint írják, pár évtized múlva délkeleten, Szeged térségében lesz a legrosszabb a helyzet.
Idén épp most éljük át az első tartós hőhullámos napokat, amelyből tavaly a nyár folyamán országos átlagban négy volt. Ez nem tűnik soknak, de a hetvenes-nyolcvanas években az ország délkeleti részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullámos napot sem éltünk át – írják, majd hozzáteszik, hogy 2001-től vizsgálva ez jelentősen megváltozott, hiszen országos átlagban már évi két napra számíthatunk, az Alföld déli részén ennek duplájára is.
SZÉLSŐSÉGES ÉVEK IS VOLTAK
A felmérés arra is kitért, hogy a húszéves átlag azt jelenti, hogy ugyan nem minden évben várhatunk ennyi napot (pl. 2018-ban, 2019-ben vagy 2020-ban gyakorlatilag nem volt ilyen nap), de előfordulhatnak kevésbé elviselhető, szélsőségesebb évek is (pl. 2012-ben és 2015-ben országos átlagban 8, illetve 7 ilyen naptól szenvedtünk). “Az országos átlag önmagában kevésbé tűnhet fenyegetőnek, de mivel az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák a hőhullámok, mindez azt jelenti, hogy a tavalyi 4 napos országos átlag mellett délkeleten 13 napot észleltünk, míg a legextrémebb esetben, 2012-ben a területi átlagban detektált 8 naphoz az Alföld közepén jóval több, összesen 18 nap tartozott” – írja az elemzésben a két szerző: Szabó Péter és Pongrácz Rita.
AZ EMBER A FELELŐS
Bár ma már nem vita tárgya, hogy a felmelegedésért nagyrészt az emberi kibocsátás tehető felelőssé, a szerzők is elvégeztek egy szimulációt, amely szerint 90 százalékos aránnyal nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy az emberiség okolható a tartós hőhullámok gyakoriságának növekedéséért. Az antropogén hatások további fokozódása miatt a pesszimista forgatókönyv szerint a tartós hőhullámokban exponenciális növekedés várható: a század végére a jelenleginél átlagosan 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk.
PÁR ÉVTIZED MÚLVA SZEGEDEN LESZ A LEGROSSZABB A HELYZET
Az elemzésből kiderült, hogy a szimulációs modellek szerint pár évtized múlva délkeleten, Szeged térségében lesz a legrosszabb a helyzet. A század végére 30 nap felett várhatjuk éves átlagban a tartós hőhullámos napokat a legjobban kitett alföldi térségekben. Ez egyes években akár a nyár felét is jelentheti. Nemcsak hosszabbak lesznek a hőhullámok, de még melegebbek is. Míg 1971-1990-ben csupán 33,3 °C volt az éves legmagasabb hőmérséklet országos átlaga, addig 2001-2020-ban már ennél magasabb, 35,6 °C. Az elmúlt 50 év legmelegebb napján, 2007-ben pedig az országos átlag 39,2 °C volt (sőt, hazánk területének ötödén 40 °C-ot is mértek).
AKÁR 45 FOK KÖRÜLI HŐMÉRSÉKLET IS LEHET MAJD
A portál szerint az Alföld van a legnagyobb veszélyben, szélsőségesen meleg években akár 45 °C körüli hőmérséklet is lehet majd. Míg a pesszimista kibocsátást követve az Alföldön minden évben 40 °C-os maximumokra számíthatunk a század utolsó két évtizedében, addig az optimistább jövőkép szerint inkább “csak” 38 °C-ra. Ezek átlagok. A két forgatókönyv közötti különbség ugyan kisebb, mint a tartós hőhullámoknál, de ez nem jelenti azt, hogy ez a 2-2,5 °C-os különbség ne volna jelentős az emberi szervezetre gyakorolt hatás szempontjából.
