Lassan 1 millió hektárhoz közelít az aszálykárral érintett termőterületek nagysága Magyarországon, Nagy István agrárminiszter július végén már arról beszélt, hogy soha ilyen mértékű nem volt a bevételkiesés. „Borzasztó” – mondta a miniszter.
A Telex ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a kárbecslések már 800 milliárd forint környékén járnak. Ez elképesztően sok pénz, hogy mennyire sok, az abból is látszik, hogy tavasszal ennyit remélt beszedni a kormány az új különadókból. Magyarországon egyébként most először fordul elő, hogy a vízhiány nagy területen nem csupán csökkentette a terméshozamokat, hanem teljesen lenullázta őket.
SOK FÖLDÖN EGYÁLTALÁN NEM LEHET ARATNI
Sok kukorica- és napraforgóföldön egyáltalán nem lehet aratni, a növények térdig érnek, víz nélkül nem tudtak kifejlődni. Az Alföld legtöbb legelőjére az állatok csak napozni járnak, a teljesen kiégett, kiszáradt fűből lényegében semmilyen táplálékhoz nem juthatnak.
A portál azt is kiemeli, hogy a magyar nagyvárosok parkjai is apokaliptikus látványt nyújtanak, már júliusban is olyan mértékű volt a kiégés, amilyen augusztus végén is nagyon ritkán lehetett eddig látni.
PÁPAI GERGELY MEGDÖBBENTŐ VIDEÓT TETT KÖZZÉ
Pápai Gergely videós heteken át járta az országot, hogy bemutassa az aszály hatásait. 20 perces, lidérces videóján ropogósra száradt kukoricásokban gázol, a feldolgozhatatlan termést a porzó talajba forgató traktort követ, kiszáradt tavakat és élhetetlenné sült réteket mutat. Az “A sivatag, ahol élni fogunk” címet viselő klip mindennél jobban mutatja be, milyen iszonyatos kárt okoz a vízhiány a Kárpát-medencében, és mennyire gyökeresen felforgathatja az életünket.
EGY AUDIOVIZUÁLIS PROJEKTRŐL VAN SZÓ
„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása. A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása” – mondta Pápai a Telexnek. „Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik.”
