Extravagáns, egyben élményekkel teli dolog lehet egy Tiszán úszó házban élni, főleg, ha olyan szomszédai vannak hozzá az embernek, mint a szegedi Ótott Ferencnek. A Vitézi Rend Csongrád-Csanád megyei törzskapitánya, egyben a Horthy Csónakház tulajdonosa egy Felső-Tisza part mellett úszó, stégre épített házban lakik, ahol időnként egészen illusztris társaságot szokott kapni – pénteken speciel egy eurázsiai hód tette tiszteletét a közismert szegedinél, a randevúról pedig videó is készült.
A felvételt köszönjük Ferinek, következzen egy perc tömény HÓDolat Szegedről, a Felső-Tisza partról:
SZŐRÖS KISKRAPEK, KI VAGY TE?
A fenti Szeged365 TikTok videón (köszi, Feri!) látható szőrös kishaver nem más, mint a Castor Fiber, avagy Eurázsia legnagyobb rágcsálója. Testtömege 20–35 kilogramm, testhossza 75 centimétertől egy méterig terjedhet, amihez 30–40 centiméteres, lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Barna bundája tömött, selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik, orrát és fülét bőrlebennyel el tudja zárni a víz alatt. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait.
A cikkünkben szereplő eurázsiai hód őshonos volt a Kárpát-medencében, viszont az 1800-as évek közepére teljesen eltűnt, mert bundája és húsa miatt gyakorlatilag a komplett állományt levadászták. Utoljára 1854-ben Ács mellett, a Concó-patakban észlelték.
A faj Magyarországra való visszatérése a 20. század végén, 1991 körül kezdődött, az első példányok spontán módon érkeztek a Szigetközbe Ausztria irányából. Magyarországon 1996 és 2008 között zajlott egy visszatelepítési program, mely főként a Duna-Dráva területeit, a Hanság területét és a Tisza több szakaszát illetve a tapolcafői kiskerteket érintette.
2008-ig az országban 234 példányt engedtek szabadon a Duna, a Tisza és a Dráva mellett, Szeged környékére 2006-ban nyolcat hoztak.
A projekt jól sikerült, a hódok köszönik, jól érzik magukat: Magyarország minden folyóján, sőt, az alkalmas vízfolyások döntő többségén is jelen vannak. A jelenlegi állomány kialakulásában a magyarországi visszatelepítések mellett az Ausztria és Horvátország irányából történő spontán terjedés is kiemelten fontos szerepet játszott. A visszatelepítés sikerét jelzi, hogy 2019 végére hazai állománya becslések szerint közel 8500 példányra nőtt. Az állománynövekedés következtében egyre több konfliktus jelentkezik, melyek a fák kidöntésével, kisvízfolyásokon épült hódgátakkal és a hód általi üregásással vannak összefüggésben. 2019. december 9-én a Magyar Természettudományi Múzeumban sor került az első országos hódkonferenciára.
A WWF természetvédelmi szervezet még 1996-ban indította el a visszatelepítési programját, a jelek szerint sikerrel.
2008-ig az országban 234 példányt engedtek szabadon a Duna, a Tisza és a Dráva mellett, Szeged környékére 2006-ban nyolcat hoztak. Magyarországon a becslések szerint nagyjából ezer hód él.
KARÁCSONYI HÓDSPOTTING, SZEGEDEN
A pénteki felvételt készítő Ótott Ferenc nem először lepte meg a Szeged365 olvasóit hódos kontenttel, volt, hogy Karácsonykor ugrottak be hozzá a szőrös vendégek, de újévi hód-köszöntésben is volt már része. Az alábbi két cikkünk további két, ugyanitt lőtt videót tartalmaz, a főszerepben természetesen a jó kötésű rágcsálókkal:
3 hozzászólás