Közélet

Két éves (!) várakozási idővel kapott időpontot az SZTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikára az egyik Szeged365 olvasó kislánya

“Kértem egy időpontot a nagylányomnak a TB finanszírozott fogászatra, Szegeden, fogszabályzásra. Ki nem találnátok, mennyi időre tudtak időpontot adni…” – kezdődött Tibi nevű olvasónk levele, amelynek kapcsán telefont ragadtunk és háromszor egymás után is hívást indítottunk:

  • először a bennünket megkereső apuka felé,
  • majd az SZTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikára,
  • végül pedig felkerestünk egy szegedi fogorvost (hogy leszédüljünk a székünkről a bemondott költségtételek kapcsán).

Leírni is szürreális, de a kislány szüleinek azt mondták, hogy 2 év múlva (!) majd telefonon keresik őket, hogy egyeztessenek arról, hogy mikorra tudnak időpontot adni.

Magyarán, nem szimplán arról van szó, hogy az államilag finanszírozott fogszabályzásra két év lenne a várakozási idő, hanem egyenesen arról, hogy két év múlva tudnak majd időpontot adni, amely a magyar egészségügy viszonyait ismerve újabb hosszú heteket, hónapokat jelenthet. A legdurvább az egészben, hogy ez még viszonylag jónak számít, van olyan országrész, ahol a cikkünk címében leírt kettő helyett 6-8 évet kell várni, van olyan város, ahol az utóbbi időben már csak 2030 (!) – ra adnak időpontot.

KÉT ÉVES VÁRAKOZÁSI IDŐ ÉS EGY ÚJABB BUKTATÓ

Mondanunk sem kell, Tibi alaposan kiakadt a dolgon, már csak azért is, mert az állami fogászatokon a fogszabályozással kapcsolatos orvosi munkáért 18 éves korig nem kell fizetnie a betegnek, csak a fogszabályozó eszközért számolnak fel részleges térítési díjat. A két éves (plusz pár hónapos várakozási idővel) már pont kimehetnek az időből, az olvasónk nagylányának életkorából adódóan.

Magyarán, mire sorra kerülnének, már pont ugyanúgy fizetős lenne a dolog, mintha maszekban végeztetnék el a fogszabályzást.

Nem csupán a fent leírt 18 éves korhatár miatt fontos, hogy időben megtörténjen a fogszabályzás. Egy általunk megkérdezett (egyetemi kapcsolatai miatt a neve elhallgatását kérő) ismert szegedi fogorvos szerint nem mindegy, mikor történik meg a dolog, erre a legideálisabb időszak a prepubertás és a pubertás kor:

  • a lányoknál a 11-12,
  • a fiúknál a 13-14 év közötti szakasz.

Mint magyarázta, ekkor van a tinik életében egy “növekedési” csúcs, rendkívül aktív csontváltozásokkal, éppen ezért ilyenkor a leghatékonyabb a fogszabályozás is.

HA AKUT A PANASZ, GYORSAK, HA VISZONT FOGSZABÁLYZÁSRÓL VAN SZÓ, KÉT ÉVRE ADNAK IDŐPONTOT

Felhívtuk az SZTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikát, de nem interjút kértünk, hanem rendhagyó módon megpróbáltunk bejelentkezni. Két sztorival próbálkoztunk,

  • egy olyannal, amelyben a család szeme fényének akut panaszai vannak,
  • és ugyanazzal, mint Tibi.

Az elsőre bíztató választ kaptunk, a telefont felkapó recepciós kedvesen közölte, hogy már másnapra be tudják írni a kis pácienst, magyarán, a “nagyon fáj a gyerekem foga” dologra viszonylag gyorsan reagál az állami egészségügy, azonban a fogszabályzás kapcsán ugyanazt a választ kaptuk, mint olvasónk:

két év várakozási idő.

DÖBBENET: A KÉT ÉV MÉG JÓNAK IS SZÁMÍT, KESZTHELYEN MÁR CSAK 2030-RA TUDNAK IDŐPONTOT ADNI

Az ügyben megkerestünk pár, a témában jártas kontaktunkat, akik arról számoltak be, hogy a két év még majdnem, hogy jónak is számít a “műfajban”. Mivel rettenetesen kevés olyan fogorvos dolgozik államilag finanszírozott rendelőkben, akinek a fogszabályozás a szakterülete, egyes országrészeken

akár 6-7 (!) évbe is telhet, mire sorra kerül egy gyerek.

Van persze az a megoldás, hogy a szülő nem vár és elmegy magánfogorvoshoz, de ott horrorisztikus költségek várják,

  • a 4-500 ezer forint “olcsónak” számít,
  • de az általunk megkérdezett, magánpraxist is folytató orvos szerint az egymillió forintot lekaristoló tétel sem extrém.

Furcsán hangzik kimondani, de Szegeden még viszonylag “jó” a helyzet, Nógrád megyében például – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisa szerint – egyetlen olyan fogszabályozó fogorvos sem dolgozik, aki az állam által finanszírozott gyerekeket látna el. A legkritikusabb a helyzet a nyugati országrészben, ott már a Covid előtt is 2-4 év volt a várakozási idő, aztán, a járványhelyzetben feltorlódott minden, most ott tartanak, hogy Keszthelyen például már csak 2030-ra tudtak időpontot adni.

EZT MONDJA A TÖRVÉNY ÉS EZ A VALÓSÁG

Szomorú, de a fogszabályozás még a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott esetekben sem teljesen költségmentes, sőt. Az orvosi munkáért nem kell fizetni, ezt az állam állja, mármint, 18 éves korig. Az eszközökért azonban részleges térítési díjat számolnak fel, ez a felhasznált anyagoktól függően 100 ezer és 300 ezer forint közötti terhet jelent a szülőknek. Ha a magánpraxis mellett döntenek, minderre rájön még a fogorvos díja is, a nem éppen pénztárcakímélő tételeket már fent leírtuk.

LENNE MEGOLDÁS, DE A JOGSZABÁLY FALAT ÁLLÍT A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSSEL DOLGOZÓ FOGORVOSOK ÉS PRAXISKÖZÖSSÉGEK KÖZÉ

Az ügyben persze lenne megoldás, mint a Növekedés.hu-nak Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi alelnöke nemrég elmondta, úgy gondolja, hogy mivel a várólista mindig kapacitáshiányt jelez,

a jelenleginél vonzóbbá kellene tenni a fogszabályozó fogorvosok számára az állami praxisokat.

Mint magyarázta, ma azonban a megbízási szerződéssel dolgozó fogszabályozós fogorvosok például nem tudnak együttműködni a fogorvosi praxisközösségekkel, mert erre a jogszabály nem ad lehetőséget, holott ez egyrészt igazi szolgáltatói portfolióbővítést jelentene, másrészt nem részesülhetnek abban a 80-100 százalékos bértámogatásban sem, amit a teljes állásban dolgozók a praxisközösségekben igénybe vehetnek.

A szakember szerint mindenképpen több állami támogatással dolgozó fogszabályozó fogorvosra lenne szükség, mert az igény az évtizedekkel korábbinak a többszörösére emelkedett, miután egyre többen látják, mennyire fontos a felnőttkori boldoguláshoz a rendezett fogsor is.

Kapcsolódó cikkek

Egy hozzászólás

'Fel a tetejéhez' gomb