A növények fűtésén nem lehet spórolni – feladják a leckét az elszállt gázárak a száz éves szegedi Füvészkertben is
Az idén száz éves szegedi füvészkert indiai lótuszai, szecsuáni ősfenyői Európa-szerte is ritkaságnak számítanak, de egyedülálló a trópusi növények közt egész nyáron át megcsodálható lepkekertje is. Itt az élővilág egymásra utaltságával is szembesülhetnek a látogatók, akik tavaly már több mint 40 ezren voltak. A gázárak elszállása a több üvegházat is fenntartó botanikus kertet is érzékenyen érinti, de a trópusi növények fűtésén nem lehet spórolni, csak az emberekén. Télen hosszabb lesz a zárvatartás, korszerűsítenek, de tervezik a geotermikus fűtésre valóátállást is – írja a Very Important Planet, akik Németh Anikót, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének igazgatóját kérdezték.
„Európai tekintetben is ritkaságnak, különleges látványosságnak számítanak az indiai lótuszaink, amelyek 90 éve élnek a kerti tóban. Egy artézi kút táplálja a tavat, aminek télen sem csökken 21-22 fok alá a hőmérséklete, és langyos iszapot biztosít az állománynak az áttelelésre. Nálunk találhatók Európa legidősebb szecsuáni ősfenyői is, amelyek magjait még a második világháború után ültették el, és akár évezredekig is élhetnek megfelelő körülmények között. Sajnos a világháborúban a kert teljes fásszárú-állománya elpusztult, ugyanis eltüzelték. Csak néhány kocsányos tölgy élte túl: ezek és a szecsuáni ősfenyők a kert legidősebb fái” – magyarázta a Very Important Planetnek Németh Anikó, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének igazgatója.
A JELENLEGI ÁLLOMÁNY TÖBB MINT HATEZER NÖVÉNYFAJT ÉS FAJTÁT SZÁMLÁL
A portál szerint a szegedi füvészkert akkor jött létre, amikor a trianoni döntés után a Kolozsvári egyetem áttelepült Szegedre. 1922-ben a város egy szántót adományozott az egyetemnek, hogy azon alakítson ki botanikus kertet. Ez a folyamat azóta is tart, a jelenlegi állomány több mint hatezer növényfajt és fajtát számlál. A füvészekert sokféle, növénynemzettségek, élőhelytípusok és más jellemzők alapján elkülönülő tematikus gyűjteménynek ad otthont, de munkatársai rendezvények, bemutatók szervezésével a környezeti nevelésre is figyelmet fordítanak, sőt őshonos védett fajok szaporításával is foglalkoznak. 2016-ban aztán egy olyan különlegességgel rukkoltak ki, ami az országos híradásokba is bekerült.
A NÖVÉNYEK FŰTÉSÉN NEM LEHET SPÓROLNI
„A gázáremelés bennünket is érzékenyen érint. Három üvegházunk van, nagyjából 1500 négyzetméteres összterülettel, amit fűteni kell: az orchideaház, a páfrányház és a trópusi üvegház. Az utóbbi nappal fel tud melegedni, ha jó idő van, éjjel 18 fokra fűtjük fel. A mediterrán üvegházban 10 fok alatti a hőmérséklet, de az ott tartott növényeknek ez nem árt. Spórolni az irodák és egyéb helyiségek fűtésén tudunk, illetve a szokásos téli zárva tartás egy héttel hosszabb lesz. Ezalatt elvégezzük az egyébként is szükséges kertészeti munkákat. Nyílászárókat is cserélnünk, és új kazánokat szerelünk be, amelyekkel külön lehet szabályozni mindegyik ház fűtését. Szerencsére a látogatótereket nálunk nemigen kell fűteni” – mondta a lapnak az igazgató arról, hogyan befolyásolja a kert életét az energiaárak robbanása. Hozzátette, felmerült az is, hogy átálljanak a geotermikus energiára, de ennek részletei egyelőre bizonytalanok. Úgy tervezik, a december 18-i zárás után január 9-én újra kinyitnak.
SEGÍTENEK A PÓTSZÜLŐK
A portál azt is írja, hogy azzal is lehet segíteni, ha valaki örökbefogad egy növényt. Az évek óta bevett és népszerű kezdeményezés idén a 100 év – 100 örökbefogadás nevet kapta. Mint Németh Anikó elárulta, hamarosan el is érik a kitűzött örökbefogadói számot. “Az anyagi támogatásért cserébe az örökbefogadók emléklapot kapnak, és az adott növény névtáblájára egy évre kikerül a nevük. Vannak, akik évek óta ugyanazt a növényt fogadják örökbe. Természetesen az impozáns fajok a legnépszerűbbek, mint a kocsányos tölgy, a japán cseresznye, a mocsári ciprus vagy a szecsuáni ősfenyő, de sokan például a rózsafajokat választják” – mondta az igazgató.
