Két hete nem adott interjút Orbán Viktor, ma reggel viszont ismét megteszi: az október 26-án megtartott, maratoni kormányülést követően a Kossuth Rádió vendége lesz a miniszterelnök. A miniszterelnök legutóbb
- az Északi Áramlat elleni szabotázsról,
- az inflációról,
- és az Oroszországgal szemben kivetett szankciókról beszélt,
most arra tippelünk, hogy téma lesz Georgia uniós csatlakozása, pontosabban, nem-csatlakozása is.
Mint az Index által szemlézett Orbán-tweet írja, a miniszterelnök szerint nagyon rossz, diszkriminatív döntés született Brüsszelben, amikor megadták az EU-tagjelölti státust Moldovának és Ukrajnának, de nem adták meg Georgiának. A közösségi médiában úgy fogalmazott, ez „elfogadhatatlan és erkölcstelen”.
A ma reggeli témák között biztos, hogy ott lesz az energiaválság és a szankciós infláció, mivel a fent említett, maratoni kormányülést nem követte Kormányinfó, gyanítjuk, bejelentések is lesznek a ma reggeli beszélgetésben.
Az interjú fél 8 után indul, a legfontosabb bejelentéseket frissülő cikkünkben hozzuk.
MINDENKI IDEGES
Az uniós csúcson mindenki idegesebb volt a szokásosnál, mert mindegyik országban nő a feszültség. A józan ész előbb-utóbb teret nyer, mert ha van egy háború aminek el sem kellett volna kezdődnie, akkor idővel meg kell állapodnia a szemben álló feleknek – kezdte a beszélgetést Orbán Viktor. Bízik enne, hogy a tűzszünet melletti vélemények erősödni fognak.
UKRAJNA MŰKÖDÉSKÉPTELEN
Orbán Viktor szólt arról is, hogy Brüsszel esetében a számokkal óvatos lenne. Három nagy kiadás körvonalazódik Ukrajna esetében, és ezt valakinek, tehát a Nyugatnak finanszíroznia kell.
- Az egyik a háború költsége,
- a második tétel az újjáépítés kerete,
- míg a harmadik az Ukrajna működéséhez szükséges pénzek.
“Az utóbbi összeg havonta 5 milliárd euró. Nagy kérdés, hogy az utóbbi ki fogja odaadni” – tette hozzá. A miniszterelnök szerint Ukrajna ma egy működésképtelen ország.
MINDENKI MEGPRÓBÁLJA KIHASZNÁLNI EURÓPA SZORULT HELYZETÉT
“Most néhány hónapig van elegendő gáz Európában, de a tél vége felé ismételten felfelé fognak menni az árak. Nálunk van elegendő gáz, és az ország gázellátása rendben lesz” – tért át az energiakrízis témakörére.
“Jól látszik, hogy mindenki megpróbálja kihasználni Európa szorult helyzetét” – mondta.
NINCS ÉRTELME A NYUGATTAL KÖZÖS GÁZBESZERZÉSNEK
Magyarország el tudja magát látni gázzal, ezért Orbán Viktor nem látja értelmét, hogy a Nyugattal közösen szerezzen be gázt az ország. Az unió olyan döntéseket is hozott, amelyek a magas árakhoz és a hiányhoz vezettek, és mindez a szankciók miatt alakult ki – tette hozzá. Orbán szerint ha a nyugati országban romlik a helyzet, akkor az nálunk is érzékelhető lesz. A szankciók esetében az volt a kiindulópont, hogy rákényszeríti az oroszok a háború befejezésére, de ez nem történt meg.
“Mi nem vagyunk a szolidaritás ellen, és bármelyik tagállam kisegítheti gázzal a másik országot, de ez ne legyen kötelező”
– folytatta, majd azt mondta, közös lónak túrós a háta. “Én azt tanultam meg a nemzetközi politikában, hogy a minél bonyolultabb javaslatok esetében gyanút kell fogni” – zárta a gondolatmenetét.
ÉRKEZIK AZ ÁRSTOP PLUSZ
“Az infláció mögött tekintélyes mértékben a szankciók állnak” – jelentette ki Orbán Viktor, mint mondta, ha nem lennének szankciók, holnap reggelre egy tündér varázsütésre megszüntetné, az árak legalább a felére csökkennének. “A konzultáció azért is fontos, mert így mindenki rájön, hogy mindenki veszélyben van. A kormány meg is tesz mindent annak érdekében, hogy az inflációt letörje. A cégeknek pedig a magas energiaárak miatt romlik a versenyképessége, ami végső soron elbocsátásokhoz vezet. A gazdaságpolitika minden elemében van ma teendője a kormánynak” – magyarázta, majd a rezsivédelmet és az árstopot is említette a gazdaságvédelmi akciók között.
Utóbbival kapcsolatban elmondta,
a kormány dönteni fog hamarosan arról is, hogy a központilag árszabályozott termékek listáját újabbakkal bővítsék.
Mint magyarázta, erről nagy vita van a kormányon belül. A kamatstop kapcsán keserves vita volt a változó hitelek esetében, de most húznak egy határt. “Ez a különbözetet a bankoknak kell kifizetniük” – tette hozzá, majd azt mondta, nem jó dolog, amikor a gazdaságba így kell beavatkozni.
