Az állam szeptemberben jelentette be, hogy 25 százalékkal csökkenteni kell az állami intézmények gázfogyasztását. Sok önkormányzat erre úgy reagált, hogy intézményeket zárnak be a télre, így tett például Szeged is. Októberben az intézményi távhő ára egyik pillanatról a másikra tíz-húszszorosára nőtt, ami újabb spórolási hullámot indított el. Csakhogy a távhőcégek a kisebb fogyasztás miatt kötbérre számíthatnak, mivel a nyáron kötött szerződések nem rugalmasak. A közműhivatal pedig állítja, ő nem szólhat bele a folyamatba – írja az Átlátszó.
Abszurdnak hangzik, de igaz: gyakorlatilag büntetést kell fizetniük a távhőcégeknek, amiért kevesebb gázt használnak. Az Átlátszó szerint ennek oka az, hogy az intézménybezárások és az októberi meleg miatt a nyáron kötött szerződéseikben vállaltnál kevesebbet fogyasztanak.
DURVÁN MEGSZALADT A TÁVHŐDÍJ
Enyhe volt az októberi időjárás, ennek sokan örültek, hiszen kevesebbet vagy egyáltalán nem kellett fűteniük, és így spórolhattak a megdrágult energiával. A takarékoskodás pedig sok helyen nem csak lehetőség, hanem kötelező is. A kormány szeptember 8-án jelentette be, hogy „az elszabaduló energiaárak miatt 25 százalékkal kell csökkenteni a gázfogyasztást az államigazgatásban és az állami vállalatoknál”, majd az intézkedést októberre az önkormányzatokra is kiterjesztették. A települések így takarékoskodni kezdtek, leginkább további intézménybezárásokkal. Szeptember 30-án jelent meg a távhő árát szabályozó rendelet, aminek eredménye, hogy az intézményi – vagyis nem lakossági – felhasználók távhődíjai 10-20-szorosára nőttek.
HA TÚL SOKAT SPÓROLNAK, KÖTBÉRT KELL FIZETNI
De hiába volt enyhe az október, ez Szegeden nem volt elég. Szeptember végén megírtuk, hogy Szegeden ekkor még hidegek voltak a radiátorok, közben Kóbor Balázs, a SZETÁV ügyvezetője arról nyilatkozott, hogy a városi távfűtő cég gázszámlája az áremelkedés miatt akkorára fog nőni, hogy a 2019-es egymilliárdos helyett a mostani szezonban már 30 milliárd forint állami támogatásra lesz szükségük.
A brutális távhőáremelkedés viszont új helyzetet hozott. Több forrásból úgy értesült az Átlátszó, hogy a távhőcégek spórolni fognak az energiával, ez viszont újabb problémát okoz. A cégek ugyanis a gázszerződéseket nyáron kötötték, és az elmúlt évek fogyasztását vették alapul a mennyiségek meghatározásánál. Nyáron pedig még szó sem volt a kötelező állami spórolásról, és a távhő árának drasztikus emeléséről. Az ipari gázszerződések közös pontja, hogy a gázszolgáltató elvárja, hogy a távhőcég csak a meghatározott szinten belül térjen el a megrendelt gázmennyiségtől. Ez a gyakorlatban Miskolcon például úgy néz ki, hogy a távhőcég egy menetrendet ad meg a szerződésben, hogy melyik hónapban, mennyi gázt fog felhasználni. A szerződés kötbért is tartalmaz, melynek mértéke:
- vevői Alulvételezés esetén a kötbér alap 25 %-a,
- vevői Túlvételezés esetén a kötbér alap 25 %-a,
- eladói Alulteljesítés esetén a kötbér alap 25 %-a,
- a nem megszakítható teljesítménynek az Eladó hibájából történő csökkentése esetén a kötbér alap 25 %-a,
- minőségi hibás teljesítés esetén a kötbér alap 10 %-a.
Vagyis, a 25 százalékos spórolás kötbért eredményezett 2021-ben is, de akkor még úgy szólt a szerződés, hogy azt egész évre számítva nézik. 2022-re megváltozott a helyzet, idén a szolgáltató már havi eltérést vizsgál, tehát most a spórolás havonta okoz gondot a távhőcégeknek.
SZEGEDEN 78 MILLIÓS A KÖTBÉR
Városunk helyzetéről Kóbor Balázs, a Szegedi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője nyilatkozott az Átlátszónak. Mint mondta: „októberi tényadat, hogy a havi, szerződésben engedélyezett +/- 25% alul-felülvételezési sávtól a meleg október miatt muszáj volt eltérnünk. Nehezíti a helyzetet, hogy a közületi fogyasztók is spórolnak, intézményeket vonnak össze, de ez eltörpül a meleg időjárás hatása mellett. 63 százalék volt az alulvételezésünk, így tehát októberben 37 százalékkal kevesebb gázt fogyasztottunk, mint az előző 3 éves átlag alapján kalkulált mennyiség, és 8 százalékkal kevesebbet, mint a megengedett alulvételezési határ. Emiatt – hogy ilyen kevés gázt égettünk el – csak októberben nettó 78 millió forint alulvételezési kötbért fizetünk az állami MVM-nek” – mondta Kóbor Balázs. Azt is hozzátette, hogy „a kötbért semmilyen módon nem pótolja a távhőtámogatási rendszer, ezt a negatívumot kigazdálkodni nem tudjuk ez időszakban, az MVM nem tekint el a kötbértől, a MEKH nem válaszolt”.
HÁTTÉRBE SZORUL A MEGÚJULÓ ENERGIA
A portál emlékeztetett, hogy Szegeden geotermiát is használnak, de a mostani helyzet a megújulókat háttérbe szorítja: „A kötbért úgy tudtuk minimalizálni, hogy csökkentettük valamelyest az átvett geotermikus hő mennyiségét, hogy minél több gázt égethessünk el” – magyarázta Kóbor.
AZ ÁLLAMI HIVATAL NEM SZÓL BELE AZ MVM SZERZŐDÉSEIBE
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal úgy fogalmazott a problémával kapcsolatban, hogy „a távhőtermelők és -szolgáltatók földgáz ellátási szerződései piaci alapon kerültek megkötésre, így az abban szereplő feltételek szabályozási eszközökkel nem módosíthatók. A piaci árak és a volatilitás rendkívüli szintjei miatt a kereskedelmi szerződések feltételrendszere is megváltozott, így a kereskedők már nem kínálnak éves eltérést, hanem rövidebb, havi szintű eltérést tudnak kezelni”. A gázt jelenleg az állami tulajdonú MVM szolgáltatja, és a jelek szerint a szintén állami hatóságnak erre nincs ráhatása. A MEKH azt is közölte, hogy a januári távhőárakat az október 26-tól számított 20 napos gázárral számolják. A portál azt is kiemelte, hogy az őszi díjakat a rekord augusztusi áron rögzítették, amikor 300 euró volt a földgáz. Október 26-án ez már csak 135 euró volt, november 8-án pedig 112 euróra csökkent.
Egy hozzászólás