Éves teljesítményértékelés jöhet a tanároknál, 150-200 ezres eltérést is hozhat bérkategóriánként

Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők munkateljesítményét vizsgálnák – derült ki egy, a Népszava birtokába került belügyminisztériumi dokumentumból, amely a pedagógus teljesítményértékelési rendszer új koncepcióját vázolja fel.

A lap birtokába jutott minisztériumi dokumentum szerint máris formát ölteni látszik az az elképzelés, amiről Pintér Sándor a pedagógusokkal folytatott, egyebek mellett a pedagógusbérekről és kirúgásokról is szóló oktatásügyi konzultáción beszélt, és amely szerint elavult a korábbi pedagógusminősítés, illetve a bérkategóriákat is problémásnak érezte, és azt mondta, szeretnék, hogy a jövőben a különböző bérsávokban legyen lehetősége mérlegelni az igazgatónak a teljesítménytől függően, egy sávban 150-200 ezer forintnyi eltérés lehetne ez alapján a tanárok között.

A belső értékelés folyamata a „személyes teljesítménycélok kijelölésével” kezdődne, amikor három teljesítménycélt kellene megfogalmazni. A Telex szerint az intézményvezetőnek a tanév kezdete előtt, augusztusban, a pedagógusoknak tanév elején, szeptemberben kell majd javaslatot tenniük személyes teljesítménycélokra. Az értékelés az év végén, június-júliusban történne meg összetett szempontrendszer szerint. Azt írják, a cél a pedagógusok ösztönzése a „minőségi munkavégzésre”:

• akik az év végén átlag feletti teljesítményt (a legjobb 20 százalék) nyújtanának, pluszpénzt kapatnának,
• akik átlag alattit (az alsó 20 százalék), azoktól viszont el is vonhatnának az illetményekből. A pedagógusok és az intézményvezetők is 100 pontot kaphatnának az értékelés során.

Azt is írják, hogy az intézmények, valamint a pedagógusok egyéni értékelésében akár a tanulói, szülői visszajelzéseknek is lenne szerepe, vagy akár a különböző tanulói méréseknek, iskolai eredményeknek is.

A koncepció általános elvárásokat is sorol arról, mit lehet „ideális” pedagógusi vagy intézményvezetői hozzáállásnak tekinteni. A tanárok esetében például azt írják a Népszava szerint, hogy a nevelést-oktatást tekintse közszolgálatnak, melynek célja „a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”, valamint, hogy tartsa be az etikai elvárásokat, „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”. A jó igazgató eszerint az, aki például az általános szabályokhoz és a fenntartói elvárásokhoz igazodva tervezi, koordinálja az iskolai munkát.

Forrás: Telex, Népszava