Nemzetközi tanulmány látott napvilágot, amelyben a magyar megyei jogú városok teljesítményét vizsgálják, gazdasági és környezeti fenntarthatóság szempontjából. A szerzők, Sikos T. Tamás és Szendi Dóra a Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Karának kutatói ehhez az ENSZ fejlődési jelzőszámait vették alapul, a fókusz nagyon leegyszerűsítve az volt, mely hazai városok a legélhetőbbek. Szeged a 25 várost vizsgáló lista kilencedik helyezettje, egy kategóriába sorolva Kecskeméttel és Hódmezővásárhellyel.
A kutatás során a fenntartható fejlődési célokat (sustainable development goal – SDG) vették figyelembe, amely a városok befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tételét helyezi a fókuszba, vagyis, egy gazdasági és környezeti szempontú komplex fenntarthatósági rangsor készült.
SZEGED A KILENCEDIK A 25-ÖS LISTÁN, DE KLASZTER SZINTEN A HARMADIK
A komplex eredmény pontszámai alapján Szeged a kilencedik a 25-ös rangsorban, mivel azonban a tanulmány az egymáshoz nagyon közeli értékeket holtversenynek vette, klaszter-szinten a harmadikak vagyunk, egy dobogón állva
- Hódmezővásárhely,
- Kecskemét,
- Eger,
- Zalaegerszeg,
- és Nagykanizsa városaival.
| 1. | Győr | 65,44 |
| 1. | Veszprém | 64,86 |
| 2. | Esztergom | 60,79 |
| 2. | Érd | 59,67 |
| 2. | Sopron | 59,28 |
| 2. | Szombathely | 58,24 |
| 2. | Tatabánya | 57,08 |
| 2. | Székesfehérvár | 56,04 |
| 3. | Szeged | 51,16 |
| 3. | Hódmezővásárhely | 50,16 |
| 3. | Kecskemét | 48,66 |
| 3. | Eger | 47,74 |
| 3. | Zalaegerszeg | 47,35 |
| 3. | Nagykanizsa | 45,21 |
| 4. | Nyíregyháza | 44,44 |
| 4. | Pécs | 44,17 |
| 4. | Szolnok | 43,68 |
| 4. | Debrecen | 43,44 |
| 4. | Dunaújváros | 42,84 |
| 4. | Miskolc | 42,24 |
| 4. | Békéscsaba | 40,67 |
| 4. | Baja | 38,43 |
| 4. | Kaposvár | 36,67 |
| 4. | Szekszárd | 36,2 |
| 5. | Salgótarján | 34,79 |
GYŐR ÉS VESZPRÉM HASÍT, SALGÓTARJÁN A SEREGHAJTÓ
Az adatokból jól látható, hogy messze a legjobb helyezést két város érte el, Győr és Veszprém – idézte a KSH által lektorált tudományos folyóiratban megjelent tanulmány sorait az Index. “Az előbbi, a régmúltú vásár- és kereskedőváros ma a legdinamikusabb, leginnovatívabb megyei jogú városnak számít, ezt számos kiemelkedő adat alátámasztja. A város dinamikájához és jelenlegi fejlődési folyamatához jelentős mértékben hozzájárul az Audi Hungária autógyár és a hozzá kapcsolódó beszállítói hálózat”
– szögezik le a kutatásban.
A kiváló munkalehetőségek következtében magas a városban az egy lakosra jutó nettó jövedelem, ugyanakkor alacsony a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya. Kiemelkedően tiszta a környezet. Veszprém közvetlenül Győrt követi, és nincs is köztük sok különbség, mint az elemzés írja, érezhetően foglalkoznak a várossal.
A sereghajtó Salgótarján lett, amely a három SDG szempont alapján a legrosszabb teljesítményt nyújtja. „Megállapíthatjuk, hogy a korábbi szocialista zászlóshajók egyike az ipar által magára hagyott várossá vált, és fejlődéséhez nem társultak a városiasodás-funkcionalitás újabb elemei, így a megyei jogú városok sereghajtójává vált” – fogalmaztak a kutatásban.
