Megszünteti az orvosok kötelező kamarai tagságát az a törvény, amelyet kedden, a kormány kezdeményezésére 122 igen szavazattal 31 ellenvoks mellett, tartózkodás nélkül fogadott el a Ház. A belügyminiszter által hétfőn beterjesztett, és kivételes eljárásban kedden elfogadott jogszabály kimondja, hogy a Magyar Orvosi Kamarában (MOK) meglévő tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység. A kamarai tagságot önkéntesen és bármikor meg lehet szüntetni.
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országgyűlésben az előterjesztésről azt mondta: az a magas szintű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságos betegellátás biztosítását szolgálja. Úgy fogalmazott, “azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestület jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait”.
CSAK VÉLEMÉNYEZÉSI JOGA LESZ A KAMARÁNAK
Az államtitkár szerint “a legsötétebb kommunista időket” idézi az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét és részt vennének a területi ügyeleti ellátásban. A jogszabály a folyamatban lévő és a jövőbeli etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezik át, ahogy az új etikai kódexet is ez a szervezet alkotja meg, és az egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A kamarának a jövőben csak véleményezési joga lesz az etikai kódex felett.
AKI NEM TESZ NYILATKOZATOT, ANNAK MEGSZŰNIK A KAMARAI TAGSÁGA
A változtatás értelmében az orvosok a hatályba lépést követő harmincadik napig nyilatkozhatnak, megtartják-e kamarai tagságukat. Aki nem tesz nyilatkozatot, annak tagsága a törvény erejénél fogva szűnik meg. A továbbképzések minősítésében és véleményezésében az egészségügyért és a felsőoktatásért felelős miniszter által kijelölt szerv jár el. A MOK csak a tagjai felett formál véleményt a vezetői kinevezésekről. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
PUSKAPOROS VITA
A vita abból fakad egyébként, hogy az egészségügyben jelenleg is átalakítások zajlanak, amelyek legnagyobb horderejű eleme az ügyeleti rendszer átszervezése. Ezt akadályozta volna meg az, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) február elején arra szólította fel a háziorvosokat, hogy amíg a kormány nem kezd valódi párbeszédet az egészségügyről, ne írjanak alá szerződést az új szisztémát irányító Országos Mentőszolgálattal, a kórházban dolgozó gyógyítókat pedig arra kérték, hogy helyezzék letétbe az önként vállalt túlmunka felmondását.
A kamarának elsősorban nem az új ügyeleti rendszerrel van baja, hanem szerintük az alapellátás egyéb új szabályai orvos-, és ezzel betegellenesek, ezen felül pedig januártól béremelést követeltek a szakdolgozóknak, valamint rezsitámogatást a háziorvosoknak és a fogorvosoknak, és azt szeretnék elérni, hogy tesztüzem nélkül ne vezessék be az új finanszírozási rendszert. Szerepelt még a kamara követelései között a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása, „az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozásával”, az alapbért csonkító és az áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonásával, az elvett pótlékok visszaállításával, valamint a személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartásával.
