A „magyarországi modellváltott” egyetemek elfogadhatatlannak tartják, hogy 182 ezer hallgatójukat és 18 ezer oktatójukat zárják ki az Erasmus+, és a Horizont Európa Programból, valamint a direkt uniós finanszírozású programokból. A rektorok egy levélben azt kérik az Európai Bizottság Elnökétől, hogy azonnal rendezzék a „méltatlan” helyzetet, valamint jóvátételt is követelnek – írja az Index.
A 21 felsőoktatási intézmény vezetője, köztük a szegedié is azt nehezményezi, hogy a modellváltott egyetemek vezetőinek, közösségének előzetes megkeresése, véleménykérése nélkül született meg a döntés. Mint ismert, a határozat szerint 182 ezer hallgató és 18 ezer oktató és kutató átmenetileg nem vehet részt az Erasmus+, Horizont Európa Program és további direkt uniós finanszírozású programokban. A döntés azért született meg, mert az EB szerint összeférhetetlen, hogy a privatizált, de még állami finanszírozásban részesülő egyetemek kuratóriumaiba politikai kinevezettek kerültek.
URSULA VON DER LEYENNEK ÍRTAK LEVELET
Az érintett intézmények rektorai Ursula von der Leyennek címzett levelében azt írták, hogy a rektoraik nem láttak hajlandóságot a vonatkozó tanácsi határozat felülvizsgálatára a február 15-ei egyeztetésen. Úgy vélik, a magyar egyetemista, oktatói és kutatói közösséget ért sérelem napról napra egyre jelentősebb, amelynek következtében újabb és újabb kutatásokból, együttműködésekből zárják ki őket.
Az Index által szemlézett levél szerint a vezetők igazságtalannak tartják a döntést, mert állításuk szerint az elmúlt évek során az új modellben versenyképesebbek lett az egyetemek a nemzetközi rangsorokban. A rektorok összevetették a nemzetközi adatbázisok adatait, amelyből kiderült: összesítve 18 százalékkal növekedtek, a külföldi hallgatók létszáma a 2013-as szinthez képest 65 százalékkal emelkedett, és a kutatói létszám is 15 százalékkal nőtt az egyetemeiken.
NEM EGYEZTETETT VELÜK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
Azt is világossá tették az egyetemek vezetői, hogy egyeztetett velük az Európai Bizottság, mielőtt a tanácsi határozatot elfogadták volna. “Példa nélküli az is, hogy Európai Bizottság javaslata alapján kihirdetett és azonnal hatályba is léptetett (!) tanácsi határozat az érintett egyetemek vezetőinek, közösségének előzetes megkeresése, véleménykérése nélkül született meg” – olvasható a levélben.
JÓVÁTÉTELT KÖVETELNEK
Az is kiderült, hogy a Bizottság részéről az első hivatalos megkeresésre, és ez alapján egyeztetésre a döntéseket követő másfél hónappal, 2023. február 15-én került sor. Ennek összefoglalóját és ehhez kapcsolódó véleményüket a rektorok Mariya Gabriel és Johannes Hahn biztosoknak küldték meg, de az egyeztetésen a leírtak alapján nem láttak hajlandóságot a vonatkozó tanácsi határozat felülvizsgálatára. “És a magyar egyetemista, oktatói és kutatói közösséget ért sérelem napról-napra egyre jelentősebb – mivel újabb és újabb kutatásokból, együttműködésekből zárják ki őket –, valamennyi érintett egyetem nevében a méltatlan helyzet azonnali rendezését, és az eszmei és anyagi értékeinkben okozott károk azonnali jóvátételét kérjük” – követelik a vezetők.
Ennek oka, hogy a vezetők úgy ítélik meg, „a vonatkozó tanácsi határozat korlátozza az oktatás és a kutatás szabadságát, a hallgatókért, oktatókért, kutatókért folyó egyetemek közötti nemes versengést, az adott egyetemi közösség polgárai az Unió másodrendű polgárai lettek, ezzel súlyosan sértve az uniós polgárok közötti egyenlőség elvét”.
VERSENYKÉPESEBBEK LETTEK
A tanácsi határozat kiváltó indokaként a Bizottság képviselői a magyarországi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartású (kekva) fenntartású egyetemek esetében vélt oktatási, kutatási autonómiát korlátozó gyakorlatot jelölték meg. “Az elmúlt évek során az oktatási, kutatási autonómia egyetemeinken biztosított és a magyar egyetemek az új modellben versenyképesebbek lettek” – derült ki a levélből.
NEM VESZI ÁT A KURATÓRIUM A SZENÁTUS HATÁSKÖRÉT
Mint kiderült, külön kiemelték, hogy a modellváltás az egyetemek autonóm testületeinek, közösségének, szenátusainak több mint kétharmados támogatásával valósult meg. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint pedig a fenntartói irányítás jogok és kötelezettségek azonosak, függetlenül attól, hogy ki gyakorolja azt. A magyarországi jogszabályok a levél szerint „nem teszik lehetővé, hogy a kuratórium átvegye a szenátus hatáskörét tudományos kérdésekben. A felsőoktatási törvény egyértelműen rögzíti, hogy a fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény függetlenségét, amely az oktatás és kutatás tudományos tárgyával és tartalmával kapcsolatos kérdésekben biztosított”.
“Ezek közül különösen is ki kell emelnünk, hogy az adott intézmény oktatási, kutatási stratégiájának megalkotásáról a szenátus dönt, továbbá a szenátus választja meg jellemzően több jelölt közül a rektort, az egyetem legfőbb vezetőjét. Továbbá a kuratóriumnak nincs beleszólása az egyetem képzési és kutatási portfóliójába” – írták.
VALAMENNYI VEZETŐ LEMONDOTT
Az is kiderült, a 21 modellváltott intézményben 105 kuratóriumi tag foglal helyet. 2023. február 15-ig a saját döntése alapján valamennyi állami vezető (10) lemondott kuratóriumi tagságáról. “Ez bizonyítja, hogy nem létezett politikai túlsúly” – olvasható a levélben. Majd hozzátették, hogy a kuratóriumok esetében a legtöbb tag az egyetemi, akadémiai szférából vesz részt. „A tagok tapasztalatunk szerint az egyetemek stratégiájának megvalósítását támogatják, a társadalmi és gazdasági élet igényeit az közvetítik egyetemeink felé”. Mindezek miatt pedig kijelentették, hogy „az új működési modellben a fenntartó alapítványok részéről politikai nyomásgyakorlás nem vetődik fel”.
GYORSABB, VERSENYKÉPESEBB EGYETEMEK
Az új modellnek gyorsabb, versenyképesebb, a gazdasági és társadalmi igényekre jobban reflektáló. Ennek eredményei már most láthatóak – a levél szerint, majd felsorolták miért igaz ez:
- „Egyetemeink a meghatározó nemzetközi rangsorokban is jelentősen előreléptek, a Times Higher Education rangsorban négy évvel ezelőtt 7, két évvel ezelőtt 9, idén 11 (9 KEKVA) intézmény szerepel a legjobb 5 százalékban.
- Nemzetközi adatbázisokban indexelt közlemények a modellváltó egyetemek esetén összesítve 18 százalékkal növekedett egy év alatt, 2021-ben a szakterületén top 50 százalékba tartozó közlemények száma a modellváltó egyetemek esetén összesítve 26 százalékkal növekedett 2021-ben.
- A külföldi hallgatók létszáma a 2013-as szinthez képest 65 százalékkal emelkedett, így közel 41.730-ra nőtt a számuk.
- 2021-re közel 40 százalékkal nőtt a modellváltó egyetemek K+F+I ráfordítása; 15 százalékkal a kutatói létszáma.
- A magyar tudományos közlemények jelentős része (minden második közlemény) nemzetközi EU-s együttműködésekben valósul meg”.
Mindezek alapján elfogadhatatlannak tartják a vonatkozó határozatot és annak azonnali rendezését kérik, valamint a közösséget ért becsületbeli és anyagi károkozás azonnali jóvátételét. Az aláírók között az alábbi egyetemek szerepelnek:
- az Állatorvostudományi Egyetem,
- a Budapesti Corvinus Egyetem,
- a Budapesti Gazdasági Egyetem,
- a Debreceni Egyetem,
- a Dunaújvárosi Egyetem,
- a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
- a Magyar Táncművészeti Egyetem,
- a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem,
- a Miskolci Egyetem,
- a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
- a Neumann János Egyetem,
- a Nyíregyházi Egyetem,
- az Óbudai Egyetem,
- a Pannon Egyetem,
- a Pécsi Tudományegyetem,
- a Semmelweis Egyetem,
- a Soproni Egyetem,
- a Szegedi Tudományegyetem,
- a Széchenyi István Egyetem,
- a Színház- és Filmművészeti Egyetem,
- a Tokaj-Hegyalja Egyetem.
