A Han-dinasztia korából, egyenesen a Sanghaji Múzeumból érkeznek majd az ókori Kínát bemutató tárgyak Szegedre

Eredeti színekben fog pompázni az egyik agyagkatona a május 26-án nyíló, az ókori Kínáról nyíló kiállításon – írtuk meg tegnap, pénteken pedig újabb részletek derültek ki. Hamar Edina restaurátor ma azt is elárulta, hogy a tárlat bővülni fog majd, 130 régészeti leletet – jáde-, illetve lakozott fatárgyat, kerámiát – láthat majd a közönség a Han-dinasztia korából, melyek a Sanghaji Múzeumból érkeznek Szegedre.

Kínai agyagkatonákat bemutató tárlat nyílik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban május 26-án, a terrakottaszobrok másolatai közül egy, amely az előtérben fogadja a látogatókat, a korabelit idéző festést kap – közölte Hamar Edina restaurátor pénteken a helyszínen. A muzeológus a tárlat előkészületeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, a kiállításon félszáz, az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonákkal megegyező szobor látható majd. Ezeket az eredeti figurákról levett szilikonlenyomatokból öntötték. Helyben, Senhszi tartományban bányászott agyagból készültek, méretükben és minden részletükben megegyeznek a sírt őrző alakokkal.

EREDETILEG SZÍNPOMPÁS FESTÉSSEL RENDELKEZTEK AZ AGYAGKATONÁK

Az emberek emlékeiben a terrakottakatonák szürkésbarna, agyagszínű szobrokként jelennek meg, eredetileg azonban színpompás festésük volt. Az élénk színek az idő, majd a feltárást követően az oxigén hatására ma már csak nyomokban figyelhetők meg a szobrokon – közölte a szakember. A szobrok készítése – Kr. e. 200 körül – “futószalagszerű rendszerben” zajlott, az üreges törzset, a lábakat, a karokat sablonokba préselve készítették el. A szárítást, majd égetést követően nedves agyag segítségével állították össze a szobrokat. A fejeket külön készítették el erre szakosodott szobrásziparosok, vékony agyagrétegből egyedire alakítva az arcokat. Ezeket ugyancsak a kiégetésüket követően illesztették a szobrok testéhez. Ezután különböző színekkel festették le a szobrokat, külön az arcokat, kezeket, külön a haj vagy a viselet elemeit. Végül a figurák lakkozást kaptak, ez tartósabbá és fényessé tette a szobrokat – magyarázta a restaurátorművész.

120-180 KILOGRAMMOT NYOM EGY SZOBOR

Az üreges szobrok 160-180 centiméter magasak, tömegük 120-180 kilogramm. Az alakok ruházata és festése a figurák a társadalomban, illetve hadseregben betöltött helyét jelezte. A festéshez ásványokból, állati vagy növényi alapanyagokból előállított pigmenteket használtak. De az ókori Kínában készült az első mesterséges pigment is, kén és higanyvegyület felhasználásával, hevítéssel lila festéket állítottak elő – közölte Hamar Edina.

BŐVÜL MAJD A TÁRLAT: A SHANGHAJI MÚZEUMBÓL ÉRKEZNEK MAJD TÁRGYAK SZEGEDRE

A Móra-múzeum ókori kínáról szóló tárlatának első része május 26-án nyílik. A Kultúrpalota egyik földszinti kiállítóterében több mint harminc, alakzatban álló agyagkatonát láthatnak a vendégek. Ezt az egyik szomszédos teremben a császári sírhely megtalálását, feltárását és a szobrok típusait bemutató kiállítás egészíti ki. A Múzeumok éjszakáján tovább bővül a tárlat. Mintegy 130 régészeti leletet – jáde-, illetve lakozott fatárgyat, kerámiát – láthat majd a közönség a Han-dinasztia korából, melyek a Sanghaji Múzeumból érkeznek Szegedre.

Forrás: MTI