Megvan a pontos szám, mutatjuk, mennyi elítélt embercsempészt eresztettek szélnek a magyar börtönökből
Eddig 606 elítéltet eresztettek szélnek a magyar börtönökből a fogvatartott 2636 embercsempész közül – derült kedden délután, ám a BvOP tájékoztatása szerint már csak 202 további rab elengedése várható, a többiek ugyanis nemcsak embercsempészet miatt ülnek. A 24.hu kérdésére közölték, a fogvatartottak között kialakult felzúdulásról szóló állítólagos értesülés viszont álhír.
Kedden kora délutánig 606 külföldi embercsempész távozhatott összesen 26 büntetés-végrehajtási intézetből, miután a kormány kiterjesztette a reintegrációs őrizetet – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Kommunikációs Főosztálya.
Tájékoztatásuk szerint valamennyi embercsempész fogvatartott, azaz 2636 fő esetében vizsgálták a 148/2023. (IV. 27.) kormányrendelet szerinti reintegrációs őrizetre bocsájtás lehetőségét. Ennek értelmében az elítélt és Magyarországról jogerősen kiutasított embercsempészeknek 72 órán belül el kell hagyniuk az ország területét, ám ez nem a büntetés eltörlését jelenti.
808 FŐ FELEL MEG A FELTÉTELEKNEK
“A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok szerint közülük 808 fő az a külföldi állampolgárságú, jogerősen elítélt, kiutasított fogvatartott, akik kizárólag embercsempészést követtek el – más kapcsolódó bűncselekmény nélkül –, azaz ennyien felelnek meg a jogszabály által meghatározott feltéteknek” – írták. Ez azt jelenti, hogy hamarosan várhatóan további 202 embercsempész szabadulhat még a rácsok mögül.
VISSZAKERÜLNEK A DUTYIBA, HA VÉTENEK
A BvOP felhívta rá a figyelmet, hogy a rendőrséggel és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósággal folyamatos szakmai egyeztetéseket folytatnak az embercsempész fogvatartottak reintegrációs őrizetbe helyezéséről. “Ha a rendőrség azt észleli, hogy az elítélt a meghatározott kötelezettségét megszegve a reintegrációs őrizet kezdetének megállapítását követő 72 órán belül Magyarország területét nem hagyta el, vagy a magatartási szabályt megszegve a reintegrációs őrizet időtartama alatt Magyarország területére visszatért, úgy az elítéltet elfogja, és az elfogás helyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetbe állítja elő. Ebben az esetben a reintegrációs őrizet megszűnik, és az elítéltnek a hátralévő szabadságvesztését is le kell töltenie, sőt, ilyenkor az érintett feltételes szabadságra sem bocsájtható már” – közölték.
BÜNTET BRÜSSZEL, DE NEM FIZET
A BvOP a 24.hu kérdésére közölte, a külföldi fogvatartottak ellátása éves szinten több milliárd forintos költségekkel terheli a büntetés-végrehajtási szervezetet. Rétvári Bence korábban arról beszélt, egy elítélt embercsempész átlagosan csaknem 5 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt is elmagyarázta, „Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést az embercsempészekkel kapcsolatban, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök.”
NEM HÁBOROGNAK A MAGYAR FOGVATARTOTTAK
A lap arról is érdeklődött a büntetés-végrehajtásnál, hogy megtudják-e erősíteni azokat a sajtóinformációkat, miszerint háborognak a magyar rabok, amiért a kormány elengedi a külföldi embercsempészeket. A BvOP erre azt felelte: „a fogvatartottak között kialakult felzúdulásról szóló állítólagos értesülés álhír.”
Mint ismert, a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter hétfőn berendelte a magyar nagykövetet. Szijjártó Péter külügyminiszter erre úgy reagált, hogy “én úgy fogom fel, hogy mi külföldi bűnözőket utasítunk ki az országból és jobb is, hogyha elhagyják az országot, és jobb is lenne, hogyha többet nem is jönnének mifelénk, és nem is gondolnának arra, hogy mifelénk jöjjenek.”
