Hiába tüntettek a tanárokért Szegeden? Ennyi volt: benyújtja a parlament elé a Belügyminisztérium a státusztörvény tervezetét
Hónapok óta tüntetnek a státusztörvény tervezete ellen a diákok és a tanárok is. Az ország számos pontján, és Szegeden is demonstrációkat szerveztek, hogy így tiltakozzanak. Most nagyon úgy fest, hogy ez sem volt elegendő, hiszen a Belügyminisztérium ma azt közölte, hogy az Országgyűlés elé kerül a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénytervezet.
Múlt csütörtökön országos demonstrációt tartottak a státusztörvény ellen. Szegeden több száz tüntető vonult végig a belvároson, majd a Széchenyi téren sorra szólaltak fel. Itt elhangzott, hogy óriási eredmény, hogy eddig nem került bevezetésre a státusztörvény, mivel a tavaszi parlamenti ülésszakból már csak pár nap van hátra.
Nos, nagyon úgy fest, a kormány nem vár tovább semmire, hiszen ma a Belügyminisztérium azt közölte, hogy az Országgyűlés elé kerül a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénytervezet. A belügy most azt írja, hogy „több hónapos, átfogó egyeztetést követően” nyújtják be kedden a törvény tervezetét. „A törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését” – írják.
ADOK-KAPOK ÉS BRÜSSZEL
A közleményből egy adok-kapok sem maradhatott ki: „a tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások miatt ismét leszögezzük: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, s így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek” – írták.
AZ ÉRDEMI JAVASLATOKAT ELFOGADTÁK
A státusztörvényként emlegetett törvény tervezetét a belügy március másodikán tette közzé társadalmi egyeztetésre, állításuk szerint összesen húsz alkalommal egyeztettek a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkelés az országgyűlési ellenzéki pártokkal is, a szakszervezetek szerint azonban a törvénytervezet még így is nagyon távol van attól, hogy a pedagógusok számára valóban elfogadható legyen. „Az egyeztetés során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadtuk” – áll a közleményben.
AZ EGYIK LEGKRITIKUSABB PONT AZ ALACSONY FIZETÉS
A magyar oktatás egyik legkritikusabb pontja 2023-ban a tanárok alacsony fizetése. A kormány ugyan 2023. januárjától tíz százalékos béremelést adott, viszont a belügy a mai közleményében is Brüsszelre mutogat, mondván: akkor tudnak a tanároknak érdemi emelést adni, hogy Magyarország megkapja a „hazánknak jogosan járó uniós forrásokat”. Ekkor viszont szerintük a „rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet”. Azt a kormány már korábban bejelentette, hogy ütemtervük szerint 2025 januárjára a tanárok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát.
Forrás: MTI
