Az Országgyűlés 134 igen, 60 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő részeit, 136 igen, 58 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az egyszerű többséget igénylő részeit, így a státusztörvény 2024. január elsejétől hatályba lép.
A pedagógusok a hatálybalépés előtt megkapják a tájékoztatást arról, hogy a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnik és nyilatkozniuk kell, szeretnének-e átlépni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba – írja a Telex. Mint kiemelték, eddig közel ötezren jelezték, ha bevezetik a státusztörvényt, felmondanak. Azok, akik nem írják alá az új jogállást, a jövőben nem dolgozhatnak pedagógusként.
VÉGKIELÉGÍTÉST KAP AZ, AKI NEM ÍRJA ALÁ A NYILATKOZATOT
Akik idén szeptember 15-29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a jogállásváltást, 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után mindössze egyhavi, 20-30 év között kéthavi, afölött háromhavi végkielégítést kaphatnak, ami lényegesen kevesebb, mint amennyi a jogállás aláírása után járna nekik. Reggeltől tüntetnek a Kossuth téren a státusztörvény elfogadása ellen.
MIT TARTALMAZ A STÁTUSZTÖRVÉNY?
De mit tartalmaz a törvény, ami ennyi port kavart az utóbbi hónapokban? A státusztörvény leglényegesebb pontja, hogy megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet be. A törvényben ezen kívül szerepel például az, hogy a tanév július 15-ig meghosszabbítható, ha előre nem látható és el nem hárítható okból nem lehet átadni a tantárgyi követelményeket. Illetve az intézményeknek eltérő „feladatellátási helyet” jelölhet ki a fenntartó, ha az állami fenntartású iskola működése bármely okból nem biztosítható. Vagyis ezek alapján a pedagógusokat és akár a diákokat is átvezényelhetik más iskolába.
Mindkét változtatás válasz lehet a tanárok több mint másfél éve tartó tiltakozására, ugyanis a módosításokkal a sztrájk és a polgári engedetlenség még kevésbé nyerne értelmet. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti tagjai később enyhítettek az utóbbi változtatáson: az javasolták, hogy egy tanárt egy járáson belül a belegyezése nélkül akkor lehessen a félév végéig más iskolába átirányítani, „ha az új feladatellátási hely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg”, és ha kollégái között nem akadt önként jelentkező.
VÁLTOZIK A NAPI MUNKAIDŐ ÉRTÉKE
A törvényből az is látszik, hogy az intézmények és a nevelőtestületek kevesebb joggal fognak rendelkezni a jövőben az iskolájukat érintő kérdésekben, és több jogot kapnak a fenntartók. Például eddig a pedagógiai program, az SZMSZ elfogadásáról a nevelőtestület döntött, de mostantól csak a véleményüket kell kikérni és a döntést a fenntartó hozza meg. És az is benne maradt a törvényben, hogy az általános teljes napi munkaidő a napi 8 órát meghaladhatja, azzal, hogy a napi munkaidő mértéke a 12, a heti munkaidő mértéke a 48 órát nem haladhatja meg. Továbbá a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt nem állapíthat meg.
HELYETTESÍTÉS
Másik sokat kritizált pont a törvényben a helyettesítések elrendelése. Korábban a teljes munkaidő 55–65 százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartására lehetett helyettesítést elrendelni. Azonban a törvény hatálybalépése után ha a feladat ellátása más munkaszervezéssel nem oldható meg, a pedagógusnak a munkáltató a munkakörére irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határáig bármely okból, felső határának legfeljebb 110 százalékáig kizárólag eseti helyettesítésre egyoldalúan rendelhet el többlettanítást. Ezzel a módosítással a pedagógusoknak több órában rendelhető el helyettesítés, mint eddig. Feltehetően ez is egyfajta válasz lehet részben a tanárok pályaelhagyására, részben pedig az elmúlt év sztrájkjaira és polgári engedetlenségi akcióira.
TELJESÍTMÉNYALAPÚ BÉREZÉS
Arról pedig már szintén sokat lehetett hallani, hogy a státusztörvény bevezetésével teljesítményalapú bérezés jön a közoktatásban, évente lesz teljesítményértékelés, ezáltal a jobban teljesítők magasabb fizetést vihetnek majd haza. Korábban a Belügyminisztérium egy online kérdőívben mérte fel a pedagógusok véleményét, ahol a nagy többség (84 százalék) egyetértett azzal, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben, illetve a magas arányban hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusoknak indokolt többletjuttatást biztosítani. A státusztörvénybe is bekerült az a rész, hogy hátrányos helyzetű gyermekkel, tanulóval foglalkozó pedagógusnak, illetve a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóknak a jövőben 20 százalékkal magasabb illetmény jár.
24 ÓRA LESZ A FIX ÓRASZÁM
Egy fideszes képviselő javaslatára az eddigi 22-26 tanóra helyett heti 24 órában fixálják a pedagógusok óraszámát. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a hétfői parlamenti vitán azt mondta: a módosítás kizárólag azokat érinti, akikre eddig a 22-26 óra vonatkozott, ahol eddig alacsonyabb óraszám volt érvényben, ott nem változik a heti óraszám. A 24 órás heti óraszámot már a 2023/24-es tanév kezdetének első napján, azaz szeptemberben bevezetik, hiszen tanév közben az óraszámok nem változhatnak.
