Katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtt a Nemzeti Gyásznapon
Katonai tiszteletadás mellett, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulójára emlékezünk.
A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a központi katonazenekar, a 32. testőr ezred, a Gróf Nádasdy Ferenc huszárosztály és a nemzeti lovas díszegység. Délután a Nemzeti Gyász Emléknapja alkalmából emlékkoncertet tartanak a Szent István Bazilikában.
November 4-ét a magyar kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.
“VIHAR DÚL SZEGEDEN”
Kevesen tudják, de 67 éve a forradalmi események gyakorlatilag Szegedről indultak el. Korábban a szegedi Jancsák Csaba történész azt nyilatkozta szerkesztőségünknek, hogy az, ami Szegeden történt világszinten is nagyon komoly hatásokat fejtett ki. A történész legyűjtötte a Szabad Európa Rádió akkori adásait, rengeteg nemzetközi sajtómegjelenéssel és ezek alapján egyértelműen kijelenthető: a szegedi események még október 23. előtt bejárták a világsajtót. Olyan címek szóltak rólunk, szegediekről, mint a „Vihar dúl Szegeden” vagy az „Ez a vihar a rendszer számára pusztító lesz, a nemzet számára tisztító.”
Mint kiemelte, az, hogy a forradalom október 23-án történt meg, az egyértelműen a szegedi, október 16 és 20. közötti események következménye. Az ország egyetemistái csatlakoztak a szegediekhez és nem fordítva. A szegedi követelések váltak a forradalom követeléseivé, sőt, ezek váltak Nagy Imre kormányprogramjává is. Demokratikus választások, szovjet csapatok elűzése, nemzeti jelképek visszaállítása – ezek egytől egyig a szegedi követelések. Csak egy apró különlegesség, de Magyarországon először a szegedi pedagógiai karon, október 18-án készült sokszorosított röpirat arról, hogy vonják ki a szovjet katonákat hazánkból. A Jancsák Csaba történésszel készült teljes interjúnkat itt tudod elolvasni:
