Mi, szegediek sem tudunk kibújni az országos szintű változtatásoktól. Ha a közel-keleti térségben újabb front nyílik, és a globális olaj- és gázkereskedelem Széll Kálmán terét, a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajpiac 20 százaléka halad át, akkor akár 70-80 százalékos is áremelkedéssel is lehet számolni.
Az economx.hu meghatározó magyar geopolitikai szakértőket kérdezett a témában, akik szerint ha ez bekövetkezne, valóban 70-80 százalékkal emelkedhet az olaj ára, ám ennek alacsony a valószínűsége.
A KÜLSŐ KONFLIKTUSOK RÁNK IS HATÁSSAL VANNAK
Korábban az Index interjút készített Hernádi Zsolttal. A Mol első emberétől megkérdezték, hogy milyen üzemanyagárat prognosztizál 2024-re. Elmondta, hogy valószínűleg jelentős árcsökkenés nem várható, az árak alakulására döntő hatással vannak külső tényezők: ilyenek a szemünk előtt zajló háborúk, amelyek sora könnyen lehet, hogy további konfliktusokkal bővül.
HA BÉKÉS MEGOLDÁSOK HELYETT A HÁBORÚT VÁLASZTJÁK, ANNAK A KŐOLAJPIAC ÁRAIRA IS HATÁSA LEHET
Hogy egy aktuálisan fenyegető esetet említsünk, egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon. Ez a szám ugyanakkor spekulatív, a válságok súlyától és konkrét jellegétől függően sokkal nagyobb árrobbanás is lehetséges.
Az ökölszabály szerint 1 százalékos termeléskiesés a világpiacon rövid távon 10 százalékos áremelkedést indukálhat– világított rá Hernádi Zsolt. Ennek a forgatókönyvnek a valószínűségéről kérdezte meg az economx.hu Magyarország meghatározó geopolitikai szakértőit.
IRÁN A KULCS
Irán minden szempontból a mostani helyzet kulcsszereplője – mutatott rá Tatár Mihály, az Oeconomus vezető elemzője, ugyanis az OPEC az olajárak felfelé nyomása érdekében egyre agresszívabb termelés-visszafogását eddig Irán felfutó olajtermelése ellensúlyozta a történelmi rekordra felfuttatott amerikai termelésen túl.
Másfelől, Irán komoly katonai erőforrásokkal rendelkezik – speciális katonai motorcsónakok, drónok, ballisztikus rakéták –, kifejezetten arra a lehetőségre kialakítva, hogy el tudja zárni a Hormuzi-szorost, és csapást tudjon mérni a szaúdi és iraki olajtermelő létesítményekre.
Az eddigi események alapján azonban Irán el akarja kerülni a közvetlen háborút az Egyesült Államokkal és Izraellel, megelégszik azok zaklatásával – világított rá az Oeconomus vezető elemzője.
Példaként hozta az amerikai bázisokat támadó iraki milíciák és az izraeli célpontokat támadó Hezbollah támogatását fegyverekkel, hírszerzéssel, finanszírozással, de ide sorolja a húti támadásokat is az olajtankerek ellen.
AZ USA, MINT A MEGGYŐZÉS MESTERE?
A szakértő szerint ebben a tekintetben az USA lépései nagyon meggyőzőek lehettek: Az amerikai haditengerészet felvonult a Közel-Keleten és miközben Washington óva intette Teheránt a beavatkozástól, kilátásba helyezett egy 10 milliárd dolláros „jutalmat” is, szankciós könnyítések formájában. Éppen ezért az olajpiac eddig nagyon nyugodtan fogadta az eseményeket, a WTI típusú olaj ára 70 dollár környékén kereskedik, tehát ott van, ahol a nyáron is, jóval a terrortámadás előtt.
A piaci szereplők megítélése szerint tehát amíg Irán nem része a közel-keleti háborúnak, addig a vörös-tengeri események – a húti támadások – bár zavaróak, de kezelhetőek – véli az Oeconomus vezető elemzője, aki szerint amíg Irán közvetlenül nem segíti a hútikat, addig az olajtankerek védelme „rendészeti jellegű” feladat, amit könnyen meg lehet majd oldani, a piac szemszögéből nézve.
AZ IGAZI KOCKÁZATOT IRÁN JELENTI
Ha úgy dönt, közvetlenül bekapcsolódik a háborúba – például azért, mert Izrael bevonul Libanonba, hogy ott megtámadja és felszámolja a Hezbollah-ot, Irán szoros szövetségesét – mondja a szakértő, majd folytatja – ez azonnali pánikot váltana ki az olajpiacon, ugyanis Hormuzi-szoroson a napi olajkínálat 20 százaléka halad át folyamatosan, az iráni és szaúdi olajtermelés pedig összesen 12 millió hordó, a világ napi olajfogyasztásának több mint tizede.
FÁJDALMAS, DE MEGOLDHATÓ SZITUÁCIÓ
Egy ilyen esetben az olaj árába egy napi 10-20 millió hordós ellátási zavar árazódna be, ami könnyen rekord magas olajárakat jelentene, akár 130-140 dollár a mostani 70 helyett – világított rá Tatár Mihály, megjegyezve, hogy a Hormuzi-szoros és az iráni ballisztikus rakétaprogram problémája évtizedek óta ismert, tehát vannak ilyen eshetőségre katonai, logisztikai tervek, illetve minden nagy gazdaság jelentős olajtartalékkal rendelkezik. Az USA ma már több olajat termel, mint Szaúd-Arábia és Irán együttvéve. A helyzet tehát súlyos lenne, de nem megoldhatatlan, még ebben az esetben sem.
MIT OKOZHAT EZ A MI SZEMPONTUNKBÓL?
Egy ilyen mértékű olajár-emelkedés a magyar kutakon akár négyszámjegyű üzemanyagárakat eredményezhet, elképzelhető a literenkénti ezer forintos ár – jelezte a lapnak egy, a hazai üzemanyagárakat napi szinten elemző ágazati szakértő, hozzátéve, hogy az olaj árának változása rövid időn belül érezhetően beépül a hazai üzemanyagárakba. Hangsúlyozta azonban, hogy a Hormuzi-szoros lezárásának elenyésző az esélye, ráadásul senkinek sem állna érdekében.
Az aktuális magyarországi üzemanyagár emelkedésről és a MOL lépéseiről ebben a korábbi cikkünkben írtunk:
