Mindenmás

Máig nem tudni, miért lettek a brutális gyilkosság áldozatai: 30 éve mészárolták le a Z. Nagy családot Szegeden

A rendszerváltás utáni zűrzavaros évek legkegyetlenebb szegedi gyilkossága az egész országot megrázta, a szerb halálosztó Magda Marinko nevéből pedig rettegett fogalom lett. Harminc évvel ezelőtt, 1994. január 23-ról 24-re virradóra ölték meg Szeged legismertebb cukrászfamíliáját, a Z. Nagy családot.

A gyilkos bemászott a családi házba, majd egy Skorpió géppisztollyal kivégezte a család összes tagját:

  • a 42 éves családfőt, Z. Nagy Bálintot,
  • vele egykorú feleségét, Z. Nagyné Dunai Gizellát
  • és két gyermeküket, a 17 éves Dánielt és a 10 éves Balázst.

NEM ÉRKEZETT MEG A MUNKÁBA A CSALÁDFŐ

Másnap a családfő munkatársainak tűnt fel, hogy Z. Nagy Bálint nem érkezett meg a munkába, és a telefonhívásokra sem reagált a család. Egy alkalmazottat küldtek a családi házhoz, aki az egyik ablakon belesve vette észre az egyik véres gyerektestet. A rendőrségi helyszínelés azt állapította meg, hogy a tettes vagy tettesek egy 40×40 centiméteres, nyitva hagyott ablakon másztak be a házba, dulakodás nem történt, és a brutális gyilkosság elkövetői aztán a bejárati ajtón át távoztak, amit kulccsal gondosan be is zártak maguk után, hogy ne keltsenek feltűnést.

A gyilkosság már csak azért is erősen borzolta a kedélyeket, mert több hasonló eset is történt akkoriban. Ugyanebben a hónapban fojtották meg egy zsineggel Orosházán az emberrablási ügyben elhíresült Farkas Helga nagynénjét, néhány hónappal korábban pedig Kecskeméten lett gyilkosság áldozata Horváth Antal és felesége, valamint egy délszláv vendégük.

SOKKOLT MINDENKIT A GYILKOSSÁG

A Z. Nagy család kegyetlen lemészárlása az egész országot felkavarta, Szegedet valósággal sokkolta. A rendszerváltás utáni vadkapitalizmus éveiben egyébként Szegedet sokan csak a „bűn városaként” emlegették. Jellemző volt a védelmi pénz szedése a vendéglátóhelyektől, a környék számított az olajhamisítós ügyletek egyik gócpontjának is, a határ túloldalán dúló jugoszláv polgárháború pedig a csempészetnek, fegyverkereskedelemnek és a gyanús alakok megjelenésének kedvezett. A sok zűrös ügy és zűrös helyi figura közepette viszont Z. Nagy Bálintot mindenki köztiszteletben álló, törvényt követő vállalkozónak ismerte, aki teljes mértékben a saját szorgalmából gazdagodott meg, és soha nem élt hivalkodó életet. Gyanús előjelek viszont azért akadtak: a nyomozás során egy szomszédjuk és egy alkalmazottjuk is arról vallott, hogy a házaspár a gyilkosságot megelőző hetekben szokatlanul idegesen viselkedett, a gyerekeikre megkülönböztetett figyelemmel vigyáztak, mintha tartottak volna valamitől.

A SZEGEDI CSALÁDIRTÁST SOSEM ISMERTE BE MARINKO

A rendőrség figyelme hamar Magda Marinkóra terelődött, aki ekkor már közel egy éve Szegeden élt. Marinko az innen alig néhány kilométerre, de a határ túloldalán fekvő Szabadkán született, majd a francia idegenlégiót is megjárta, a jugoszláv polgárháborúban pedig a hírhedt Arkan Tigris halálbrigád tagjaként ölt meg embereket – feltehetően politikai megbízásból és szimpla bérgyilkosságként is.

Marinkót a rendőrök egy útlevélellenőrzés ürügyével csalták be a szegedi rendőrkapitányságra, ahol aztán elkezdték kihallgatni a gyilkosságok ügyében is. Marinko a veszélyt észlelve rátámadt a nyomozókra, ki akart ugrani az ablakon is, és végül egy egész csapatnyi rendőr tudta csak megállítani. Idővel előkerültek a palicsi tóból annak a géppisztolynak a darabjai, amivel nemcsak a szegedi, de a kecskeméti, továbbá a szabadkai és palicsi gyilkosságokat is elkövették. Marinko végül bevallott több emberölést is, de épp a szegedi családirtást nem. Azt állítása szerint két szerb és egy horvát férfi követte el, akiknek a kilétét a saját és családja védelmében nem fedhette fel.

Egyes elméletek szerint azért vallott így, mert a védtelen gyerekek megölése még az ő bűnöző köreiben is megvetendő tettnek számít. Viszont így nem állt rendelkezésre elég közvetlen bizonyíték a bűnösségére, így „csak” a többi gyilkossága miatt ítélték el, és a szegedi cukrászcsalád megölése máig nyitott ügy, hivatalosan tettes nélkül. Szintén máig nem derült ki az sem, hogy mi lehetett az elkövető(k) indítéka: a házból ugyan eltűntek ékszerek, de ezek önmagukban nem indokoltak volna ilyen brutális családirtást, bármely bérgyilkosságra pedig nem találtak okot a nyomozók.

ÉLETFOGYTIGLANI SZABADSÁGVESZTÉSRE ÍTÉLTÉK

Magda Marinkót a bíróság a lehető legsúlyosabb büntetésre, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Ekkoriban még nem létezett a tényleges életfogytiglan jogi kategóriája, így elvileg több évtized letöltése után szabadulhatna. Ezt kérvényezte is, de legutóbb 2021-ben utasította vissza a szabadlábra helyezését a Szegedi Törvényszék. Ha valamiféle csoda folytán szabadulna is, azonnal átadnák a szerb hatóságoknak. Szerbiában ugyanis a távollétében öt gyilkosság miatt szintén elítélték mint az Arkan Tigrisei néven ismert halálkommandó tagját. Ott halálra ítélték, de mivel a halálbüntetést 2001-ben Szerbiában eltörölték, így életfogytig tartó büntetés várna rá odaát. Ez most szolíd 40 év. A sátoraljaújhelyi és sopronkőhidai börtön után jelenleg is a szegedi Csillag különleges biztonságú körletének lakója. Az évek során két könyv is megjelent róla, illetve kiállításon is részt vett a rácsok mögött festett képeivel.

Forrás: Index.hu, Origo.hu, Magyar Noir, Life

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb