Szegeden „Erdő vagy iskola?” címmel tartott nyílt fórumot az aHang helyi aktivista közössége, a Szegedi aPont az IH Rendezvényközpontban. A szóban forgó, hathektáros szegedi erdőt az állam tavaly októberben az egyháznak adta, és a Szeged-Csanádi Egyházmegye iskolaépítési célból részben felszámolná. A város önkormányzata megtartaná az erdőt, mert az jó hatással van Szeged klímájára, és az egybefüggő növényzet megköti a levegőben szálló port. Ezért az önkormányzat másik területet javasolt az iskolaépítésre, amely szintén a Szent Gellért Fórum nevű egyházi sportközpont mellett van, de Kiss-Rigó László püspök ezt nem fogadta el.
Előzőleg a Facebook-eseményre mintegy 330 érdeklődő regisztrált, ezért a szervezők száz fő körüli létszámra béreltek termet, amely zsúfolásig megtelt.
ÉVI 420 TONNA PORT ÁLLÍT MEG AZ ERDŐ
A fórum első részében szakértők elemezték néhány perces, diaképekkel illusztrált előadásaikban, hogy mit jelent az erdő Szeged életében. A hat előadó között volt erdészmérnök, botanikus, biológus, ökológus is. Mivel a Dél-Alföldnek ezen a részén a szél általában északnyugat felől délkelet irányába fúj, ezért a Homokhátságról érkezhet a legtöbb por Szegedre. A 6 hektáros erdő a város északnyugati szélén fekszik, a szántóföldek és a lakott terület között, és véderdőnek is nevezik. Becslések szerint évi 420 tonna port állít meg a város határában – írja a Telex.
NAGYON KEVÉS AZ ERDŐ
Györgyey János növénybiológus szerint észszerű érv nem szól a fák kiirtása mellett. Elemzésében bemutatta, hogy a felnőtt fák sokkal több szén-dioxidot és port kötnek meg, mint a facsemeték. Egy 40 éves kocsányos tölgy, amely 10 méter magas, majdnem 1,4 tonna port köt meg évente, közben 200 kg oxigént bocsát ki, és 182 kg szén-dioxidot von ki a levegőből, míg egy ötéves fa ennek a századát sem képes teljesíteni.
Szabó József erdőmérnök ismertette a nem éppen kellemes tényeket: Szegeden és a város körül is nagyon kevés az erdő, Csongrád-Csanád vármegye az ország második legkevésbé erdősített területe. Idézte a jogszabályokat, amelyek szerint erdőt más célokra, például építkezésre igénybe venni csak kivételes esetben, a közérdekkel összhangban lehet – erre nagy tapsot kapott.
MEGLETT AZ ERDŐ NEVE
Mihálik Edvin zöld város programért felelős tanácsnok elmondta: az önkormányzat februári közgyűlésén javasolja majd, hogy az erdőnek adják a Szent Ferenc nevet. Mihálik újra kijelentette, hogy az iskolaépítést támogatja az önkormányzat, és nem akarnak körülötte politikai csatározást, de az erdő megtartása érdekében minden lehetséges eszközt és jogi fórumot felhasznál a város. Fodor Antal, a körzet képviselője elmondta, hogy a Vatikán államtitkárának írt levelet a szegedi erdő és a tervezett egyházi iskola ügyéről.
A lap szerint ezután a megjelentek hozzászólásai és kérdései következtek, tíznél is többen mondták el észrevételeiket. Mindannyian az erdő megmaradása mellett állnak. Volt, aki történelmi adatokkal támasztotta alá, hogy a szegediek érzelmileg kötődnek az itteni erdőkhöz, mert az őseik a Szegedet nagyrészt elpusztító 1879-es árvíz után összesen 300 ezer facsemetét ültettek el a várost övező, akkor épült körtöltés mentén. A jelenlévők közül többen kijelentették, hogy ha megkezdődne a fák kivágása, beállnak élőláncba, és körülveszik és úgy védik meg az erdőt.
VÁLASZTÁS ELŐTTI KAMPÁNY?
A püspököt egyébként meghívták a fórumra, azonban emailben mondott nemet. A héten úgy nyilatkozott azonban, hogy rövidesen elkezdődik a Szent Gellért Fórum építésének második üteme, amely részeként három újabb edzőpályával bővül a sportkomplexum.
“Eddig az anyagiak hiánya miatt nem valósult meg a beruházás, most azonban, amikor a pénzügyi háttér már rendelkezésre áll, nem várt akadályba ütköztünk. A szegedi önkormányzat, amely semmivel nem támogatta a beruházást, kifejezetten a választási kampány közeledte miatt igyekszik politikai tőkét kovácsolni a projekt ellehetetlenítéséből. Ezért nem tudtuk még elkezdeni a munkálatokat” – emelte ki.
