25 év kő kemény munka után felmondott az SZTE habilitált docense – az egyetemi oktatók sokszor megalázó helyzetére szerette volna felhívni a figyelmet
25 évnyi munkaviszony után mondott fel a Szegedi Tudományegyetemen Kiss Tímea, ahol habilitált docensként dolgozott. Bevallása szerint évek óta érlelgette magában a felmondást, de mostanra lett elege. Mint kiderült, felmondásával az egyetemi oktatók sokszor megalázó helyzetére szerette volna felhívni a figyelmet.
Kiss Tímea természetföldrajzot tanított az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékén, a 444.hu készített most vele erről interjút. Mint kiderült, lezárta életének ezt a fejezetét, hiszen évek óta érlelgette magában a felmondást, de mostanra lett elege. Úgy hagyta ott az egyetemet egyik napról a másikra, hogy még B terve sem volt, mit fog ezután csinálni.
TANÍTOTT MESTERSZAKOSOKAT, GEOGRÁFUSOKAT ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKÖKET IS
A lap azt írja, hogy Kiss Tímea tősgyökeres mindszenti, de az egyetemet Debrecenben végezte, ott szerezte meg a doktori fokozatát is. Végül egy év középiskolai tanítás után a Szegedi Tudományegyetemen kötött ki 25 évvel ezelőtt, mert elmondása szerint ott kapott jobb ajánlatot. Kiss Tímea sok kurzust kidolgozott az egyetemen, amit elmondása szerint nagyon élvezett. Tanított alapszakosokat, mesterszakosokat, földrajzszakosokat, tanárszakosokat, geográfusokat, környezetmérnököket, környezettanosokat és doktori hallgatói is voltak, mindezt nem csak magyarul, de angolul is. Nem csak a diákjai szerették nagyon – a tanárszakosok búcsúzóul egy tablót készítettek neki -, de az oktatók is rendre elismerték a munkáját, a top öt oktató között volt az intézetben.
Mielőtt felmondott, több mint 25 év munkatapasztalat után is csak bruttó 560 ezer forintot keresett, ami 372 400 forint nettót jelentett az ő esetében.
ALAPÍTVÁNY FENNTARTÁS IDE VAGY ODA, NEM NŐTT A BÉRE
A legtöbb egyetem azért döntött az alapítványi fenntartás mellett, mert abban reménykedtek, hogy az gazdasági fellendülést is hoz. Kiss Tímea azt mondja, hogy az SZTE is ebben bizakodott. Az egyetem 2021 decemberében – tehát a fenntartóváltás idején – közleményben tudatta, hogy mennyivel emelkedik az egyetemi oktatók bére. Ebben azt írták:
„Az akadémiai terület oktató, kutató, tanár munkatársainak alapbére a 2021. szeptember 01. előtti, közalkalmazotti jogviszony szerinti illetményhez képest jelentősen, átlagosan 50%-kal emelkedik. Az egyetemi tanárok alapbére jövőre átlagosan 40, az egyetemi docenseké 33, az adjunktusoké 60, a tanársegédeké 78 százalékkal nő.”
Csakhogy például Kiss Tímeának szinte egyáltalán nem nőtt a bére. Ugyanis a korábbi bértábla szerint, ahol a bér nem csupán alapbérből, hanem az alapbérből plusz különböző illetményekből (távolléti díjból, bérkiegészítésből) állt, 2021 decemberében, tehát a fenntartóváltás előtt, bruttó 541 880 forint volt Kiss Tímea fizetése. Az emelés után lett 560 ezer bruttó, vagyis bruttó 18 120 forinttal nőtt – emelte ki a lap.
MARADT A HELYÉN
Ez hogyan lehetséges? Úgy, hogy valóban emelték a docensek bérét, csakhogy a korábbi felsőoktatási bértábla szerint a docensi fokozaton belül különböző kategóriák voltak, amelyekért különböző bér járt. Kiss Tímea a legfelső, docens IV. kategóriába esett, tehát a docensek között neki volt a legmagasabb a fizetése azzal a bruttó 541 880 forinttal. Csakhogy az új bértáblában egységesítették a docensi béreket, megszüntették a kategóriákat, így a belengetett 33 százalékos béremeléssel mindenkit a docens IV. szintjére hoztak fel. Kiss Tímea fizetése viszont lényegében maradt a helyén.
Mint kiderült, az infláció kompenzálásaként 2023 márciusától ígértek körülbelül bruttó 130 ezer forintos úgynevezett „ösztönző-megtartó bónuszt”, de nem havonta, hanem négyhavonta. Kiss Tímea egy táblázatot mutatott, amiben a bérkifizetéseket vezette, ebben viszont az látszik, hogy a négy hónapot se sikerült pontosan tartani, ugyanis az első kifizetést áprilisban kapták, a másodikat meg októberben.
KÜSZKÖDNEK A KIFIZETÉSSEL?
Kiss Tímea szerint ironikus, hogy ösztönző bónusznak hívják ezt a juttatást, ugyanis ösztönzésre szerinte pont nem alkalmas, mivel ezt az egyetem minden alkalmazottja megkapja függetlenül a teljesítménytől. Arról nem is beszélve, hogy ha leosztjuk ezt az összeget – legyünk előzékenyek – négy hónapra, akkor ez a bérkiegészítés havonta mindössze körülbelül bruttó 32 400 forintot jelent, ami 21 546 forint nettó. Ez még az infláció mértékét sem haladja meg. Mint mondta, őt mindig motiválta, hogy ha alapítványi egyetem lesz az SZTE-ből, akkor majd teljesítmény alapján fognak jutalmat kapni, ám ez a mai napig nem valósult meg.
Kiss Tímea szerint az egyetemen azzal védekeztek, hogy nincs több forrás növelni a béreket, mert nincs elég hallgatójuk, és azok az alapítványi fenntartású egyetemek is, ahol elkezdtek magasabb béreket adni, küszködnek a kifizetéssel. „Borzasztó elavult gépekkel dolgozunk, tízéves számítógépeink vannak. Szerintem nonszensz, hogy mi készítjük fel a leendő mérnököket és kutatókat a jövő munkaerőpiacára, de nem tudunk eszközt adni a kezükbe. A másik, ami az alapítványi egyetemek egy problémája, hogy olyan szintű lett a bürokrácia, hogy gyakorlatilag megfojt minket. Pedig pont az ellenkezőjét ígérték. Régebben sokkal egyszerűbb volt például vegyszereket vagy bármilyen eszközt megrendelni, most viszont 6-10 pecsét kell hozzá.”
A KUTATÁSOK NEM MENNEK TEREPMUNKA NÉLKÜL
„Az is például kimondottan frusztrált, hogy a tudományos életben sokkal többet leteszek az asztalra, mint a kollégáim, és ugyanazt a fizetést kapom, mint aki csak egy éve docens, és mondjuk nincs akkora teljesítménye” – mondja. Kiss Tímea az oktatói tevékenység mellett rendszeresen végzett kutatói munkát. A földrajzos kutatások nem mennek terepmunka nélkül, amik pedig nem működnek pénz nélkül. A volt docens azt mondja, hogy mindig nagyon szerencsés volt, ugyanis rendszeresen nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal OTKA-pályázatain a nagy verseny ellenére, ezért számára biztosított volt a kutatás lehetősége. Az OTKA-pályázatok általában négy évre szóltak, és évente bruttó 5-6 millió forintot jelentettek. Azonban senki ne gondolja, hogy ez mind Kiss Tímea zsebében landolt.
PÉNTEKEN ESTE ÉS SZOMBATON IS VOLT ÓRA, PLUSZPÉNZ NEM
Kiss Tímea levelező szakon lévő hallgatókat is tanított, ez pedig azt jelentette, hogy sokszor péntek este és szombaton is volt órája. „Régen ezért járt plusz pénz, de most már azt sem kapunk arra hivatkozva, hogy kötetlen munkaidőnk van. Csakhogy a munkáltató úgy értelmezi a kötetlen munkaidőt, hogy az ő oldaláról kötetlen, de én legyek ott mindig. Volt olyan, amikor reggel 8-kor kezdtem, és este 6-kor még volt órám.”
AZ UTOLSÓ CSEPP
Kiss Tímeában a fent leírtak miatt sokáig érlelődött a felmondás gondolata, az utolsó csepp a pohárban végül a kinevezésével kapcsolatos folyamatos küzdelem sikertelensége volt. A volt docens úgy emlékszik vissza, hogy „a bajok” 2015-ben kezdődtek, amikor a debreceni és ELTE-s kollégák javaslatára megcsinálta az akadémiai doktori dolgozatot. Ez a feltétele annak, hogy valaki docensből professzorrá válhasson. Ez nemcsak egy magasabb oktatói rang az egyetemen, de anyagilag is jelentős előrelépési lehetőség. A fokozat megszerzése után karonként és tudományáganként változik, hogy mikor válhat valaki ténylegesen professzorrá, Kiss Tímea azt mondja, hogy ennek náluk a földrajzon egy-két éven belül meg kellett volna történnie. Neki nyolc éve nem történt meg a kinevezése.
„Nemrég új tanszékvezető lett, aki próbálta elősegíteni a kinevezésemet, de annyira megváltoztak az intézeten belül az erőviszonyok, hogy nem tudta. Egyáltalán a pályázat kiírásáról – tehát nem magáról a kinevezésről – egy 12 főből álló intézeti tanácsnak kell döntenie. A 12 fő egyénenként szavazott. Minden évben leszavazzák a pályázat kiírását, és minden évben másra hivatkoznak. Idén például arra, hogy nem végzek elegendő közösségi munkát” – mondja Kiss Tímea, aki szerint ez az állítás egyáltalán nem helytálló, ugyanis Erasmus koordinátorként is dolgozott, amíg az egyetemnek voltak Erasmus-kapcsolatai.
A SOKSZOR MEGALÁZÓ HELYZETRE AKARJA FELHÍVNI A FIGYELMET
Kiss Tímea elmondása szerint felmondásával az egyetemi oktatók sokszor megalázó helyzetére szerette volna felhívni a figyelmet. Azt reméli, hogy hamarosan elindul egy párbeszéd a fenntartók, az egyetemek vezetése és az oktatók között arról, hogy hogyan lehetne ebből a motiváció-vesztett munkakörnyezetből kikerülni, hogy újra inspiráló és pezsgő egyetemi környezetben lehessen oktatni és kutatni.
