“Szüntelenül hajt a vágy, hogy másokon segítsek, egyszerűen nem tudok megnyugodni” – mutatjuk, milyen gondolatokat osztott meg Karikó Katalin szegedi látogatása során

Kétségkívül, Karikó Katalinnak, a Szegedi Tudományegyetem professzorának, az első, magyar női Nobel-díjasunknak igazán sűrű napja van Szegeden. A kutatónő reggeli érkezését követően ünnepélyes keretek között bemutatta a 18 karátos aranyból készült Nobel-érme hiteles nemesfém-másolatát, amit ezt követően elhelyezett az Egyetem Nobel-díjasainak életét bemutató kiállítás központi darabjaként. Ezután a kutatónő a sajtó kérdéseire válaszolt az SZTE TIK átriumában.

A MUNKÁRA SZERETNE KONCENTRÁLNI

Karikó Katalin elmondta, az elmúlt három évben ideje nagy részét reptereken, repülőkön töltötte, olyan városokban járt, melyekből semmit nem látott. A jövőben azonban sokkal inkább a munkájára akar koncentrálni. “Ludwig János, a szegedi kémia szakon végzett barátom, kollegám mondta azt, hogy ha eddig a nehézségek nem akadályoztak meg engem abban, hogy azt csináljam, ami a legjobb, akkor remélem, hogy ez a sok siker és elismerés sem fog. Ehhez tartom magam én is” – vallja Karikó Katalin.

“AZ EMBER TEGYE AZT, AMI A FELADATA”

A kutatónő a Szeged365.hu kérdésére, miszerint milyen felelősséggel jár első magyar nőként Nobel-díjat kapni, elmondta, a kutatónak a felelőssége az ugyanaz, a díj nem változtat rajta. Mégpedig, az ember tegye azt, ami a feladata és becsülettel segítse a többieket, valamint próbálja a jövő generációit inspirálni. “Fontosnak tartom azt, hogy tájékoztatni kell az embereket a tudomány haladásáról, mert rajtam és Ti rajtatok múlik az, hogyan jut el az átlag emberekhez az információ, mi történik például a kutatás világában” – mondta el Karikó Katalin.

A FÉRJE KÜLÖN SZEKRÉNYT KÉSZÍTETT A DÍJAINAK

Mint korábban megírtuk, az esemény csúcspontján a professzor megmutatta a közönségnek és az online érdeklődőknek a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díját. A finom kidolgozású, Alfred Nobel arcképét ábrázoló plakettről elárulta, hogy az 18 karátos aranyból készült. Bejelentette, hogy a Nobel-érme hiteles nemesfém-másolatát alma materének adományozza egy, az Egyetem Nobel-díjasainak életét bemutató kiállításra. Ezzel kapcsolatban arról kérdeztük a kutatónőt, hogy az eredeti érme hol kapott méltó, megfelelő helyet. Karikó Katalin elmondta, a férje készített egy külön világítós szekrényt a díjainak. “Azt csak én látom, de igazából nem is nézegetem, mert más feladatom van. Úgy gondoltam, hogy sokkal fontosabb, hogy a fiatalok és az egyetem polgárai lássák azt” – mondta el.

A LEGNAGYOBB ÉRTÉK, HA SEGÍTHETÜNK AZ EMBEREKEN

Hozzátette, ő maga a díjai digitális lenyomatát őrzi, valamennyi elismerését előbb-utóbb eladományozza, de a kutatónő szerint nem is ez a legfontosabb. “Ha soha nem kaptok egyetlen díjat sem, nem kell elkeseredni, én sem kaptam negyven éven át semmilyen díjat sem, és nagyon jól megvoltam análkül is. Nem a díjért érdemes dolgozni. Azért érdemes, hogy valamit megértsünk, s aztán a megértés alapján valakit segítsünk ” – vallja Karikó Katalin. “Számomra sokkal nagyobb érték volt az, amikor még a Covid idején, megírták nekem levélben, hogy egy idősotthonban a lakók megkapták a vakcinát, akkor még elég nagy volt a halálozási arány főként az idősek körében, és azt írták, senki nem halt meg. Most is elcsuklik a hangom, ha rágondolok, hogy ott vannak az idős, beteg emberek, a családjuk sem lehet mellettük a lezárások miatt, és mennyire borzasztó egyedül meghalni. De ők túlélték, nem haltak meg, ez a legnagyobb érték” – idézte fel emlékeit Karikó Katalin.

MINDEN ÉVBEN EGY SZTE-S PEDAGÓGUS ÉS EGY HALLGATÓ RÉSZESÜLNE A KARIKÓ KATALIN NOBEL-DÍJÁNAK ÖSSZEGÉBŐL ALAPÍTOTT DÍJBAN

A beszélgetés során az is kiderült, hogy Karikó Katalin Nobel-díja pénzjutalmából megalapítja a „JATE-Díjat”. Mint a kutatónő részletezte, úgy képzeli el, hogy a pénzből minden évben támogatna az egyetem egy-egy kiváló pedagógust, illetve hallgatót, s amennyiben lehetősége van rá, eljönne ő maga átadni azt a díjazottaknak. A pedagógusokat a hallgatók szavazatai alapján, a diákokat pedig a tanárok voksai alapján választanák ki.

KUTATÓNAK LENNI EGYSZERRE ÁLDÁS ÉS ÁTOK

Karikó Katalin a nem olyan régen megjelent Áttörések – Életem és a tudomány című könyvében úgy fogalmazott, hogy kutatónak lenni átok és áldás is egyszerre. Mint kérdésünkre ezzel kapcsolatosan a professzor elmondta, azért tartja áldásnak, mert megoldásokat tudnak találni különböző problémákra, melyekkel segíthetnek az embereken. Átok viszont olyan szempontból, hogy: “nem tudom elengedni. Most hátra dőlhetnék már nyugodtan, de egyszerűen szüntelenül hajt az a vágy, hogy megvalósítsam az ötleteimet, melyek még biztosan segíthetnek az embereken. Egyszerűen bánt, ha mást csinálok. Nem tudok megnyugodni” – árulta el Karikó Katalin.

MÓDOSÍTOTT MRNS-T KÉSZÍTENI NAGYON OLCSÓ ÉS GYORS

Karikó Katalin akadémiai székfoglaló elődásán is elhangzott, mostanra az mRNS-terápiát más fertőző kórokozók, illetve rák elleni vakcinák fejlesztésére is kiterjesztették, és egyre több alkalmazásban ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésére is tesztelik. Ezzel kapcsolatban a Szeged365.hu kérdésére a kutatónő elmondta, a módosított mRNS-t készíteni nagyon olcsó és gyors. Jelenleg is több mint 250, az mRNS-technológiát alkalmazó klinikai teszt folyik világszerte.

ÉLEN JÁRNAK A VÍRUSOKKAL SZEMBENI OLTÓANYAGOK KUTATÁSÁBAN

A legelőrehaladottabbak a vírusokkal szembeni oltóanyagok, így fejlesztenek vakcinát az influenza, a HIV vagy a majomhimlő ellen, de olyan baktérium vagy parazita okozta betegségek megelőzésére is mint a tbc, illetve a malária. Ígéretesek azok az eljárások, melyek több tumorban jelenlévő antigén felhasználásával készítenének vakcinát, illetve azok az egyénre szabott eljárások, melyeket az adott páciensen segítenének elkerülni a daganat kiújulását hasnyálmirigyrák vagy melanoma esetében, de keresik a megoldást a földimogyoró- vagy a poratka-allergia kezelésére is, fogalmazott az MTI.

A professzor elmondta, végtelen a határa annak, mi mindenre lehetne felhasználni az mRNS-t. “Persze, egyrésze nem sikerül, ez így van, de amit meg lehet bánni igazán, az az, ha ki se próbáljuk” – mondta el a kutatónő.

A KUTATÓNŐ SZERDÁN TEKINTI MEG AZ ÚJSZEGEDI TORONYHÁZON ARCMÁSÁT

Karikó Katalin végezetül azt is elárulta, még nem volt lehetősége szemügyre venni az újszegedi 17 emeletes toronyházat, melyre az ő és Szent-Györgyi Albert arcmását festették fel, de a holnapi programjában szerepel a látogatás és személyesen is meg fogja tekinteni.

KARIKÓ KATALIN ÉRKEZÉSÉRŐL VIDEÓNKAT ITT TUDOD VISSZATEKINTENI