„Gyütt-mönt-ként is szegedivé váltam” – exkluzív interjú Gál Bélával, Szeged friss Díszpolgárával
Pénteken délután öt órakor a városháza előtt ünnepi közgyűlés keretében átadták Szeged város Díszpolgári címét, a Pro Urbe díjakat és a Szegedért Emlékérmeket. Mint arról korábban beszámoltunk Nektek, idén Szeged Díszpolgárának Gál Bélát, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium egykori igazgatóját választották, aki több évtizeden át, negyven évig tanított az intézményben. Vele beszélgettünk hivatásáról, pályájáról, s arról, mit jelent számára ez az elismerés.
TUDÓSNAK KÉSZÜLT, DE RÁJÖTT, A PEDAGÓGIA AZ IGAZI HIVATÁSA
Gál Béla beszélgetésünk során felidézte, kezdetben tudományos pályára készült, tudós szeretett volna lenni, ám az egyetem harmadik évében rájött, mégsem ez a hivatás vonzza igazán. “Három év után kezdett unalmassá válni számomra a tudományos munka. Itt jöttem rá, hogy nekem minden pillanatban visszajelzés kell az életemről, cselekedeimről, a munkámról, és ez a tudományban nehezen adatik meg. Ott ugyanis legalább 3-5 év kell ahhoz, hogy valaki beszámolhasson arról, hogy mit teljesített. Az iskolában viszont, amikor a gyerekek egy grimaszt vágtak, az már egy visszajelzés volt számomra, és azt nagyon élveztem” – emlékezett vissza Gál Béla.
A RADNÓTI-GIMNÁZIUM VOLT AZ ELSŐ ÉS EGYETLEN MUNKAHELYE
Elmesélte, harmadéves korában állt először a katedrára, a Tömörkény István Gimnáziumban vezetett szakkört. Mindeközben a Szegedi Biológiai Központban laboránsként, majd szakdolgozóként befejezte tudományos munkáját is, de ekkor már tudatosan pedagógus pályára készült. Gyakorlatilag a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium volt az első és egyetlen munkahelye, leszámítva kezdetben azt az egy évet, amikor helyhiány miatt más, szegedi intézményekben volt óraadó tanár, például az SZTE Kossuth Zsuzsanna Technikum és Szakképző Iskolában kémiát tanított. Ezt követően a Radnóti-gimnázium óraadó tanára lett, rá egy évvel pedig véglegesítették az intézményben.
A MIÉRTEKET FEL KELL FEDEZNI
Mint elmondta, nagyon izgalmas kihívás volt számára például olyan gyerekeket tanítani, akiknek nem éppen volt szívük csücske a kémia. De hogyan is lehet felkelteni a fiatal elmék érdeklődését a reál tárgyak iránt, hogyan lehet megszerettetni velük? “Én úgy gondolom, hogy ezek a tárgyak azért nehezebben befogadhatóak, mert pici korunktól kezdve másképpen nevelkedünk. Ez a társadalom hatása. A nevelés során nem szokjuk azt meg, hogy gondolkodjunk, problémákat oldjunk meg” – magyarázta el a pedagógus. Hozzátette, ma nem azt szokják meg a gyerekek, hogy érdekeljék őket a mögöttes dolgok, az internet és mindenféle elektronikus eszközök térhódításával mindent készen kapnak, s további gondolkodásra nem serkenti őket. Eközben ahhoz, hogy a természettudományokat értsük, szeressük, a miérteket fel kell fedezni. “Ez hiányzik ma nagyon” – mondta el az egykori igazgató.
IGAZGATÓKÉNT IS AZ EMBERNEK MEG KELL MARADNIA PEDAGÓGUSNAK
Gál Béla először 1995 és 2000 között, majd 2005-től 2019-ig volt a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója. Mint elmondta, egy intézmény vezetését úgy lehet sikerre vinni, hogy az embernek mindenképp meg kell maradnia pedagógusnak is közben. “Minél messzebb vagyunk a szakmánktól, annál nehezebb helyes döntéseket hozni. Hogy mennyire voltam tanár és mennyire voltam igazgató, mutatja, hogy az akkori gyerekek, amikor bejöttek hozzám, tanár úrnak szólítottak továbbra is, nem pedig igazgatónak” – idézte fel Gál Béla.
MODERNIZÁCIÓ ÉS FANTASZTIKUS ALKOTÓMUNKA
Elmesélte, igazgatóként két szakasza volt pályájának. “Az első öt évem fantasztikus alkotómunka volt. Gyakorlatilag modernizáltuk az iskolát. Az intézmény egykori igazgatójának, Bánfalvi Józsefnek a régi hagyományait követve és aktualizálva. “Egy teljesen új rendszert alakítottunk ki a testülettel, amiről aztán kiderült, hogy nagyon hatékony. De ott még nem voltam igazi igazgató. Közben az a néhány év, amikor kívülről láttam a másik igazgató munkáját, az arra volt jó, hogy rájöjjek, valójában akkor teszek jót, mind a testületnek, a gyerekeknek és az iskolának is, ha mindent aszerint nézek, hogy mi az iskolának az érdeke. Meg kellett szoknom, hogy mindenben azt várják, hogy én döntsek. Ez nagyon nagy felelősség” – árulta el az egykori igazgató.
“NEM MOST KELL, HOGY SZERESSENEK, MAJD 10 ÉV MÚLVA BECSÜLJENEK MEG”
Mint elmondta, pedagógusi pályája során mindig is tanítványai pozitív visszajelzéseire volt a legbüszkébb. “Én úgy éreztem, hogy nagyon szigorú vagyok, ugyanakkor a gyerekek zöme kimutatta a szeretét is, ha máskor nem, a végén, mikor elballagtak. Mindig azt vallottam, hogy nekem nem most kell, hogy szeressenek, hanem majd 10 év múlva becsüljenek meg. Így kell nekünk, pedagógusoknak dolgozni. Egy pedagógus nem a nagy fizetésért van a pályán, hanem azért, mert az teszi boldoggá, ha visszakap a gyerekektől. Ezt én maximálisan, folyamatosan megkaptam – mondta el Gál Béla.
MUNKÁJÁT RÁTZ TANÁR ÚR ÉLETMŰDÍJJAL ISMERTÉK EL
De nem csupán a gyerekek szeretetét és tiszteletét sikerült kivívnia, a szakma is elismerte munkáját: 2017-ben biológia tanárként megkapta a pedagógus szakma Kossuth-díjának számító Rátz Tanár Úr Életműdíjat. “Nekem mindig a gyerekek elismerése volt a legfontosabb. Azt megkaptam, így hiányérzetem akkor sem volt és most sincsen” – árulta el. Mint folytatta, amikor megkapta az életműdíjat azok a gondolatok zajlottak le benne, hogy megérdemli-e ezt a kitüntetést, jogosan kapta -e meg, mérlegelte, hogy mit tett ezért a kitüntetésért. “Valóban nagyon sokat dolgoztam a közoktatásban. Nem csupán az iskolában, hanem a megyében, sőt országos szinten is. Tényleg nagyon sok mindent igyekeztem tenni az előrehaladásért. Úgy érzem, hogy amit megtettem, az jól sikerült és hasznos volt” – vallja a tanár úr, aki valóban pedagógusként az oktatás fejlődését hivatott előremozdítani, többek között tehetséggondozó könyvsorozatot írt a Mozaik Tankönyvkiadónak.
PONT IDÉN 50 ÉVE, HOGY SZEGEDEN ÉL
Áldozatos és fáradhatatlan munkáját pedig most újabb kitüntetéssel díjazzák. Gál Béla számára elképesztő megtiszteltetés a város megbecsülése, az, hogy munkásságát idén májusban Szeged Díszpolgára címmel ismerik el. Nem is jöhetett volna jobbkor a díj, hiszen egy fontos évfordulóhoz kötődik az igazgató életében. Most 50 éve ugyanis, hogy Szegedre jött, s annyira beleszeretett a városba, hogy már akkor tudta, itt akar élni.
“GYÜTT-MÖNT”-KÉNT IS SZEGEDIVÉ VÁLTAM
“Mindig is imádtam Szegedet, s folyamatosan azt éreztem, hogy ez az én hazám. „Gyütt-mönt”-ként is szegedivé váltam. Az, hogy ezt a város észrevette és elismerte, azért végtelenül hálás vagyok. Ha jól tudom, én vagyok az első olyan díszpolgára Szegednek, aki középiskolai tanárként kapta meg ezt a címet. A mi munkánk, hogy mit is tesz le egy tanár az asztalra, csak 10-20 év múlva derül ki. Tehát amikor megteszem és a későbbi értékelés elcsúszik egymástól, így nagyon nehéz észrevenni ezt. Nekem szerencsém volt, és azt vallom, bár ezt az elismerést most én kaptam meg, valójában nem csupán nekem szól, hanem valamennyi szegedi pedagógusnak” – avatott be bennünket Gál Béla.
TOVÁBBRA IS AKTÍVAN DOLGOZIK
Az egykori igazgató azt is elárulta, igaz, már nyugdíjba vonult, s már csak kívülről követi figyelemmel az iskola életét, a tanítást nem hagyta abba. A Szegedi Tudományegyetem felkérésére, az akkor induló Junior Akadémián kezdett el tanítani, s már ötödik éve pallérozza ott a fiatal elméket. Közben ez idő alatt négy új kötetet írt a Mozaik Tankönyvkiadónak. “Mondanám, hogy unatkoztam, de ez nem igaz. És ott van még a családom, az unokáim, akik hetente négyszer-ötször szórakoztatnak bennünket délutánonként, úgyhogy látszódik rajtam, hogy karikásak a szemeim, fáradt vagyok és nem pedig kipihent nyugger” – zárta gondolatait Gál Béla.
Sasold meg a vele készült interjúnkat itt is:
Operatőr: Magyar Andor
