Balog Zoltán szerint bűnt nem követett el, kegyelmet kért, amiből „senkinek nem származott hátránya addig”, amíg nem derült ki

„Adtam már egy tanácsot, azt nem kellett volna” – mondta Balog arról, hogy a lemondása után is adott-e még tanácsot Novák Katalinnak. „Amikor az emberrel egy ilyen megrázkódtatás történik, így megrendül, akkor az első reakció nem a beszéd, hanem a csönd” – fogalmazott Balog Zoltán arról a 777-nek, hogy miért nem adott interjút azután, hogy K. Endre botránya kirobbant.

„Amikor meg kellett szólalnom mindenképpen, akkor megszólaltam” – mondta Balog, aki szerint két dolog biztosan közrejátszott a kései interjúadásban: az, hogy a választások előtt nem akart megszólalni, és hogy „Isten előtt akart elszámolni”.

ELSŐ INTERJÚ A KEGYELMI ÜGY ÓTA

Először adott interjút a kegyelmi ügyről Balog Zoltán református püspök, aki az eddig kiszivárgott információk alapján fontos szerepet játszott a Novák Katalin volt köztársasági elnök februári bukásához vezető kegyelmi ügyben. A 777blog keresztény egyházi blog azt írja, hogy Balog június 11-én kedden fogadta stábjukat az irodájában, ahol egy órán át kérdezték őt a kegyelmi ügyről. A blog közösségi oldalaira feltöltött felvételek alapján az interjút Martí Zoltán, az MTVA Online Igazgatóság vezetője készítette.

BALOG KERESTE MEG NOVÁK KATALINT

„Sokszor nehéz volt arra várni, hogy végre a saját hangomon meg tudjak szólalni” – fogalmazott Balog, aki a sajtót látványosan kerülte a kegyelmi ügy kirobbanása után. Mint elmondta, K. Endrét egészen addig nem ismerte, amíg K. Endre felesége meg nem kereste őt – ezután pedig meg akart próbálni segíteni. A találkozás nem K. Endre otthonában volt, hanem Balog irodájában, ahová a püspök meghívta: K. Endre pedig annak ellenére elment, hogy ekkor háziőrizetben volt. Balog azt is elmondta, hogy ő kereste meg Novák Katalint: „azt kértem tőle, hogy szerintem ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni” – mondta.

AZ ELNÖKI KEGYELEM NEM ARRÓL SZÓL, HOGY FELÜLBÍRÁLJUNK EGY BÍRÓSÁGI ÍTÉLETET

Balog Zoltán hozzátette, hogy „nagyon aránytalannak éreztem és tartottam ezt a büntetést, és egyébként ebben nagyon sokan egyetértettek”. A püspök arról beszélt, hogy nem tudta megítélni, hogy mindent jól csinált-e K. Endre pedagógusként, de K. Endre alapvetően szerinte továbbra is ártatlan. Balog azt is elmondta, hogy amikor K. Endre le akart fizetni egy tanút, akkor is az történt szerinte, hogy K. Endre „láthatóan az igazáért küzdött”. „Az elnöki kegyelem nem arról szól, hogy felülbírálunk egy bírósági ítéletet” – mondta Balog. A püspök szerint K. Endre ártatlanságában az erősítette meg őt többek között, hogy K. Endre leleplezett egy bűncselekményt. Balog szerint a kegyelmi ügy „egy történet volt számos történet közül, amiben segítséget próbált nyújtani”, de ha megkeresi valaki, akkor ő „megpróbál segíteni”. Így úgy látja, „nem túlzó azt állítani”, hogy ő járta ki a kegyelmet K. Endrének.

NEM SZÁRMAZOTT HÁTRÁNY ADDIG, AMÍG NEM DERÜLT KI

„Hát azt én is megkérdezem magamtól” – összegezte válaszát Balog Zoltán arra, hogy miért nem vállalta valójában a felelősséget a botrány után. Szerinte azonban „bűnt nem követett el, kegyelmet kért”, amiből „senkinek nem származott hátránya addig”, amíg nem derült ki. Balog arról is beszélt, hogy bár Novák Katalin tanácsadótestülete nem állt fel, amikor a kegyelmi ügy volt, ő már tanácsadója volt Novák Katalinnak, akinek „régóta követte az útját”. Balog Zoltán elmondta azt is, hogy nem tartja a kapcsolatot K. Endre családjával, mert „nem az ő dolga”.

AZ ELSZENVEDŐ GYEREKEKET A KEGYELEM NEM ÉRINTETTE

„Ez az ember nagyon rossz módszerrel továbbra is küzd az igazáért” – ismételte el Balog az interjúztató kérdésére, hogy mit gondol arról, hogy K. Endre megkereste a kegyelmi botrány után az egyik áldozatot. Arra azonban nem mondott semmit, hogy szerinte K. Endre felmentése nem függ-e össze egyben az igazgató felmentésével is. „Egy vádlottról beszélünk ebben az ügyben, egy vádlottal voltam kapcsolatban, mással nem volt” – tette hozzá Balog. Szerinte azonban az elszenvedő bicskei gyerekeket ez a kegyelem „nem érintette, hiszen túlvoltunk a történeten”.

MEGZAVARTA, HOGY MENNYIRE KIÁLLT MELLETTE A KÖZÖSSÉGE

Balog korábban felajánlotta a kiállását és a segítségét, de ezzel Novák Katalin nem élt – állította a püspök. Balog ezután úgy érezte, neki „kötelessége volt vállalni a felelősséget és vállalta is” – bár nem tudni, pontosan mire gondolt Balog, aki először nem akart lelkészi zsinatként sem lemondani, püspökként pedig azóta sem távozott posztjáról. Balog ezt is bravúros fordulattal magyarázta: azzal, hogy a lelkészi zsinati elnök politikai szerepkör, a püspöki pedig egyházi. Hogy először miért nem mondott le, arra azt mondta, hogy elsőre „megzavarta”, hogy mennyire kiállt mellette a közössége – összegezte a Telex.

Balog szerint azonban akik a lemondását akarták, azok is politikai okokból akarták, nem a gyerekek miatt. A püspök hozzátette azt is, ő nem tolta be maga elé pajzsként a református egyházat, „ők maguk keltek a védelmére”. Szerinte miközben kritikák érték őket, közben „a bicskei óvodákban épp túljelentkezés volt, mert az emberek meg tudják különböztetni a propagandát, hogyha az érdekeik ezt kívánják.” Balog arról is beszélt, hogy „brutális, alapvetően pártoldalról induló nyomás érkezett” arra irányulóan, hogy vonuljon vissza, mondjon le püspökként is. A püspök erről azt gondolta, hogy lehet, hogy rövidtávon ez megkönnyebbülés lenne, de mégis „azt jelentené, hogy kívülről szólnak bele” az egyház életébe. Hozzátette, a református egyház azt kérte a zsinati közleményében is, hogy Balog maradjon pozíciójában. Arra azonban nem válaszolt, hogy Novák Katalin megbocsátott-e már neki a tanácsa után.

NEM MOND LE

Szerinte az, hogy püspökként lemondjon, nem is kérdés, mert „esküt tett” és azok számítanak, akik megbízták őt ezzel a feladattal. Arról, hogy tervezi-e még a lemondását, Balog azt mondta, hogy „túlvagyunk ezen”, hiszen akik lemondathatnák, ők ezt nem akarják tőle – tette hozzá. Balog Zoltán arról is beszélt, hogy „mítosz” az állam és a református egyház összefonódása – még annak ellenére is, hogy például bőkezűen ajándékozta az ingatlanokat az állam a református egyháznak, miután Balog Zoltán lett a zsinati elnök. De ennek az oka Balog szerint inkább az, hogy ez a kormány „sokkal harcosabb” olyan kérdésekben, mint a migráció vagy a férfi-nő viszony.