Áramütés miatt pusztult el egy gólya Szőregen – évente több ezer madárral végezhetnek az elektromos szabadvezetékeknek és villanyoszlopok

Áramütés végzett egy gólyával Szőregen. Mint kiderült, a Szerb utca 15. alatt van egy gólyafészek. Az itt tartózkodó gólyákat sajnos évek óta áramütés éri, és ez nem történt máskén ma sem. Az egyik szegedi Facebook csoportban felkerült poszt szerint a gólya el is pusztult.

A fotókat készítő posztoló kiemelte, hogy értesítette a történtekről az MVM-et, viszont úgy véli, hogy a fészekben biztosan van már tojás is, de így idén sem lesznek kisgólyák a helyszínen. “Fogjunk össze, mentsük meg a gólyákat, tegyék a vezetékeket biztonságossá! Most nem egy gólya hunyt el, a fészekben a tojások elpusztulnak, egy gólya nem tudja kikelteni. A fészekben legalább 2 tojás van, tehát 3 gólya hunyt el” – írta.

LEHET JELENTENI A VESZÉLYES SZAKASZOKAT

Sajnos az áramütés okozta gólyapusztulás nem ismeretlen fogalom. Gólyák sokaságát pusztítják el az elektromos távvezetékek évről-évre. A madarakat a középfeszültségű légvezetékek veszélyeztetik áramütés szempontjából a leginkább, mert ezeken érheti halálos áramütés azokat. Érdemes ezeket a jelenteni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, ahova okostelefonon is kitölthető elektronikus adatgyűjtő űrlap segítségével a lakosság gyorsan és egyszerűen tudja eljuttatni hozzájuk az adatokat a madarakra veszélyes oszlopokról és vezetékszakaszokról. Ezeket összegyűjtve és területileg összesítve el tudják juttatni az adatokat az eljáró megyei hasóságokhoz, a nemzetipark-igazgatóságokhoz és az érintett áramszolgáltatóhoz.

MINIMUM 30 EZER MADÁR PUSZTUL EL ÉVENTE

Az elektromos szabadvezetékeknek történő ütközés, illetve a villanyoszlopok fejszerkezetének nem megfelelő kialakítása miatti áramütés régóta ismert, és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a madárfajok védelmében. Magyarországon a madarakat a veréb mérettől a gólyákig és a túzokig fenyegető kis- és középfeszültségű, valamint a vasúti elektromos szabadvezeték-hálózat közel százezer km hosszúságú és több mint egymillió oszlopot számlál.

Az áramütött madarak valós számát a rendkívüli hosszúságú hálózat rendszeres ellenőrizhetetlensége mellett azért is nehéz pontosan megbecsülni, mert a balesetet szenvedett állatok maradványai már órák-napok alatt eltűnnek az oszlopok alól. Az MME sok évtizedes munkája és tapasztalatai alapján, ezeket a körülményeket figyelembe véve, három becslési értéket állapít meg a madárpusztulások kapcsán. E szerint:

• a minimum 30 000,
• a középértéken 170 000,
• a maximum akár 500 000 elpusztult madárról lehet szó évente.

A legvalószínűbb szám 200-300 000 példány között lehet, melynek közvetlen természetvédelmi kár értéke több milliárd forint – írja az MME.