A növényi védekezés új elemét fedezték fel a Szegedi Tudományegyetem kutatói, eredményeik alapján lehetőség nyílhat az ellenálló képesség növelésére.
Egy kórokozó – például egy baktérium – támadására a növény azonnal bezárja a gázcserenyílásait, hogy a patogén ne juthasson be. Az SZTE biológusai Czékus Zalán, a Növénybiológiai Tanszék tudományos munkatársa és Poór Péter egyetemi docens vezetésével friss publikációban közölték, hogy az első vonalú védekezést biztosító zárósejtek nemcsak a növényt, hanem saját magukat is védik – írja az MTI.
NAPSZAKFÜGGŐ REAKCIÓ
Mivel napszakfüggő, hogyan reagál a növény hormonálisan egy-egy ilyen behatásra, az SZTE kutatói délután is megvizsgálták a növényi reakciót: ekkor vették észre, hogy hat órával a kezelés után egy másik hormon, a jázmonsav jelátvitele is bekapcsol, és megfigyelhető egy antimikrobiális hatású fehérjét, a defenzint kódoló gén kifejeződése.
Egyes kutatók már leírták a jázmonsav és a defenzin jelenlétét, de csak mint markereket; hogy miért, és milyen funkcióval bírnak a növényen belül, ezt most vizsgálták először. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy hat órával a kezelés után miért termelődik nagy mennyiségben ez a hormon és a defenzin. Antitesteket termeltettek az említett fehérjére, arannyal összekapcsolva pedig elektronmikroszkóp segítségével megfigyelték, hol vannak az aranypöttyök, amelyek a defenzinek jelenlétére utalnak.
ELLENÁLLÓBBÁ TEHETIK A NÖVÉNYEKET
Az SZTE Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékén a paradicsomdefenzint több növénypatogénre jelenleg is tesztelik. Ezzel a tudással a saját, természetesen is megtermelt anyagaikkal tudnák ellenállóbbá tenni a növényeket. A gyakorlatban a mesterségesen előállított, természetes ellenanyagokat permeteznék a növénykultúrákra.
