Szegedtől a legkisebb falvakig: ezért ennyire fontos, amit a Szeged-Csanádi Egyházmegye az oktatásban épít (videó)
Nem csak iskolákat működtet, hanem kapaszkodót is ad a térségnek a Szeged-Csanádi Egyházmegye: a bölcsődéktől a középiskolákig ma már 95 intézmény tartozik hozzájuk, 34 központhoz szervezve. A legfontosabb pedig talán az, hogy ezek az együttműködések nem erőből születnek, hanem helyi kérésre, sokszor azért, mert egy-egy kisebb település jövője, megmaradása is múlhat rajta. Lipcsei Imrével, a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság főigazgatójával beszélgettünk, mutatjuk a lényeget.
Nemrég már megírtuk, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye milyen erővel kapcsolja össze Szegedet és a térség legkisebb településeit, akkor a Tóth Péter Palotától indulva mutattuk meg, hogyan lesz a múltból élő közösségi jelen. Ha lemaradtál róla, érdemes ezzel kezdened, itt találod a korábbi cikkünket:
Most viszont egy újabb fontos szeletét mutatjuk meg ugyanennek a történetnek, ezúttal Lipcsei Imrével, a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság főigazgatójával beszélgettünk. A videóban egyértelműen kirajzolódik, mekkora rendszert tart össze ma a Szeged-Csanádi Egyházmegye: összesen 95 intézményük van, ezek 34 központhoz tartoznak, és a hálózat gyakorlatilag végigkíséri a gyerekeket a legkisebb kortól a fiatal felnőttkor kapujáig. Van bölcsődéjük, óvodájuk, általános iskolájuk és középiskolájuk is, vagyis nem egy-egy elszigetelt pontról beszélünk, hanem egy komplett oktatási és közösségi háttérről. Ez Szeged szempontjából azért is különösen fontos, mert innen nézve is látszik, hogy az egyházmegye nem pusztán intézményeket működtet, hanem egy egész térséget próbál egyben tartani. A videó megtekintéséhez kattints a képre!
Talán a legfontosabb mondata Lipcsei Imrének mégis az volt, hogy ezek a folyamatok nem úgy működnek, hogy az egyházmegye odamegy és erővel átvesz intézményeket. Épp ellenkezőleg. Úgy fogalmazott, jellemzően a polgármesterek, illetve az igazgatóságok keresik meg Kiss-Rigó Lászlót, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspök urát. Ez sokat elmond arról, mekkora tétje van ezeknek a döntéseknek vidéken. Egy kis településen ugyanis egy iskola vagy egy óvoda nem egyszerűen szolgáltatás, hanem a helyben maradás egyik utolsó biztos pontja. Ha megmarad az intézmény, megmaradhat a közösség is. Ezt a mondatot erősítette meg a beszélgetés minden fontos részlete.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye története közben egészen a 11. századig nyúlik vissza: a csanádi püspökség 1030 körül jött létre, első püspöke Szent Gellért volt, a mai egyházmegye központja pedig Szeged, ahol a Dóm tér ikonikus székesegyháza a katedrális. Talán épp ezért ennyire erős az az érzés Szegeden, hogy itt a múlt és a jelen nem kioltják egymást, hanem egymásra épülnek. Egy olyan városban, ahol történelmi terek és épületek vesznek körül, különösen nagy súlya van annak, amikor egy több mint ezeréves örökség ma is képes a tehetséget, az oktatást és a közösségi megtartó erőt szolgálni, nemcsak a belvárosban, hanem a legkisebb falvakban is.
