Néhány deciméternyi vízen is múlhat: értékes Csongrád-Csanád megyei láprétek megőrzésén dolgoznak a szegedi kutatók (galéria)

Drasztikusan visszaszorultak a kékperjés láprétek, a szárazodás pedig a megmaradt élőhelyeket is átalakítja – számolt be az SZTE Ökológiai Tanszéke. A kutatók a Dél-Alföldön már alig találtak jó állapotú állományokat, a Balástyai-csatorna mentén azonban még fennmaradtak értékes területek. Megőrzésükben a víz visszatartása segíthet: a tanszék az ATIVIZIG közreműködésével dolgozik a megfelelő vízszintek megtartásán.

„Az SZTE Ökológiai Tanszékének természetvédelmi kutatásai során a kékperjés láprétek drasztikus visszaszorulását és a szárazodásból adódó átalakulásukat tapasztaltuk. Területük a szakirodalmi adatok alapján, 2020-ig több, mint 90%-al csökkent a 150 évvel korábbi állapotokhoz képest. Az aktuális terepbejárásaink során kiderült, hogy ez a csökkenés az elmúlt 5 évben folytatódott, és olyan radikális mértéket öltött, hogy a Dél-Alföldön már alig találtunk jó állapotban fennmaradt állományokat” – olvasható a tanszék bejegyzésében a Facebookon.

NÉHÁNY DECIMÉTERREL MAGASABB VÍZSZINT IS SOKAT SEGÍTHET

A tanszék szerint a Balástyai-csatorna mentén szerencsére még maradtak jó állapotú kékperjés láprétek. A kutatók szerint a csatorna tavaszi vízszintje egyes élőhelyfoltoknál magasabban helyezkedik el, így megfelelő vízszint mellett ezeken a területeken anélkül is kialakulhat sekély tavaszi vízborítás, hogy a csatorna kilépne a medréből. Ahhoz, hogy ez a vízborítás nyár elejéig is megmaradhasson, a korábbiakhoz képest néhány deciméterrel magasabban kellene tartani a csatorna vizét.

AZ ATIVIZIG IS RÉSZT VESZ A LÁPOK MEGMENTÉSÉBEN

Ebben segítséget nyújt az ATIVIZIG: a kérdéses szakaszon részleges betétpallós tiltókkal és bukós elzárásokkal lassítják a víz továbbhaladását, illetve emelik a vízszintet. A megoldások mellett a csatorna alsóbb szakaszaira is jut víz. A tanszék abban bízik, hogy a műtárgyak további finomhangolásával biztosítható lesz az élőhelyek számára megfelelő vízszint.

A TERÜLET VÉDETT NÖVÉNYEK ÉS MADARAK ÉLŐHELYE

A csatorna menti láprétek és a kissé magasabban fekvő rétsztyeppek számos védett növénynek adnak otthont, köztük a mocsári kosbornak, a poloskaszagú kosbornak és a gyíkpohárnak. A vizes területek a kétéltűeknek is fontos szaporodóhelyet jelentenek, tavasszal pedig sok parti- és gázlómadár jelenik meg itt. Egyes fajok, például a bíbic és a piroslábú cankó költenek is a területen. A kutatók a Duna–Tisza közén erősen megritkult fürge gyík különösen sűrű állományát is megtalálták: egyes részeken hektáronként több mint 100 egyedet észleltek.

A KÖRNYEZŐ GAZDÁLKODÓK IS NYERHETNEK A VÍZMEGTARTÁSSAL

A tanszék szerint az ökológiai szempontból megfelelő vízkormányzás a mezőgazdaság számára is előnyös lehet. A kaszálóként használt területeken jelentősen növelheti a széna mennyiségét, a talaj nedvességének és a talajvíz szintjének emelése pedig a környező szántóknak, gyümölcsösöknek és fás élőhelyeknek is kedvezhet.

A bejegyzés kitér rá, hogy az ATIVIZIG mellett az Ökotárs Alapítvány Foltányi Zsuzsa-emlékösztöndíja is segíti a munkát, amely az alapállapot felmérését és a további megfigyeléseket támogatja. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei pedig tanácsaikkal járulnak hozzá a természetvédelmi törekvésekhez.